Vissza a középkorba – Bikalon jártunk

A múlt hét végén Bikalt terveztem be uticélnak. Annyi jót-szépet írtak róla az újságok, úgy gondoltam egy hétvégi kirándulást megér. Már előre tájékozódtam a neten, így előre foglaltam jegyeket is, mert a tájékoztatás szerint 1000 fő befogadására van lehetőség.
Az odautazás nem volt gondtalan, Dombóvárnál véletlenül sem találtam Bikal-ra mutató táblát. Pedig a nagyhírű Puchner Kastély szálloda is a szomszédságban van, így két legyet egycsapásra jó lenne egy útmutató tábla.
Végül Mágocs után megleltük, és szépen leparkoltunk a már tábla jelezte parkolóba. Volt még hely bőven, és ez a nap folyamán is így alakult, alig lézengtek a tematikus élményparknak nevezett középkori faluban.
A belépő ára elfogadható, vonalkódos, modern kiskártyát adnak. (Ennyit a középkorról)  Talán célszerűbb lenne valami frappáns középkori belépőt kitalálni.
Első utam a toalettre “Latrinába” vezetett, ami teljesen tiszta, középkori modell, mai technikai vívmányokkal persze. A nap folyamán később egy másik Latrinát is meglátogattam, nagyon tetszett a kővályú forma mosdó, valamint a fedeles wc, ami a régi falusi wc-kre hasonlít, alatta persze modern angolwécés szerkezettel. A tisztaságra, felszereltségre semmi panasz.
No, a “lényeges” dolgok után térjünk a többi látnivalóra. A falu kis házacskákból áll, úgy, mint kosárfonó, kovács, agyagozó, mindent ki lehet próbálni, persze plusz fizetés ellenében. A kovácsműhely ugyan nem volt nyitva, és a madaras színpadon lévő műsor sem volt igazán érdekfeszítő.
Az állatok, és állatólak tetszettek, láttunk szarvast, birkát, mangalicát, nyulat, tyúkot és libát. Igaz, a liba feliratnál kacsa szerepelt, talán a gyerekeket akarták megtéveszteni és vizsgáztatni.
Leghelyesebbek a disznó kicsinyei voltak, de a melegben erősen bűzlött az ól környéke.
Szagélményünk másutt is volt, a nemezelőnél mindenféle kellemes finom gyógynövények hevertek csokrokba kötve. A falut elhagyva következett a város várfallal körülvéve. Kellemes a kilátás a toronyból, a környező szép dimbes-dombos tájra. A város képe is megnyerő, színes, egymáshoz épült házacskák, alul persze műhelyekkel. A szobrász-kőfaragó nem volt nyitva, de a mézeskalácsos, és a pékség valamint szabóság igen. A pékségben kemencében sült finomságokat lehetett vásárolni, bár nem értem miért csak 5 db pogácsát lehet venni 200 Ft-ért. Vajon nem tudják a 200-at elosztani 5-tel?
Így aztán nem is vettünk, bár ínycsiklandóak voltak, inkább a középkori éttermet látogattuk meg.
Kipróbáltuk a tepsis krumplit, tepsis babot, tepsis csülköt, és a sáfrányos csirkecombot.
A bab finomnak bizonyult, a krumpli kissé átlagos, a tepsis csülök sem ropogós sem friss nem volt. A sáfrányos csirkecombon nem érződött sáfrány, még más fűszer sem nagyon. Viszont isteni hideg házimálnaszörpöt adtak, mai modern borsos áron. Ebből a nap folyamán többször is fogyasztottunk.
Bár az asztalok nem voltak letörölve, a tálácás rendszer sem emlékeztet középkorra, azért nem sorolnám a negatív élmények közé.
Jártunk még a jósdában, ahol ingyen lehet nézelődni, és különféle összegekért jósoltatni, rontást levetetni, stb. A jósnő szőke hosszú göndör hajú fiatal leányzó, cicásra festett szemekkel, rózsával a hajában, hosszú cigányos szoknyában. Én erős egyéniség lévén nem nagyon hiszek a jóslásban, de a körítés, a tárgyak, a szagok, a színek szépek, és tetszenek. Az egész városban szólt finoman és kellemesen a középkori zene, hangzásával lelassítva a városi tempónkat. Volt szőlőlugas, kerti padok, levendula, rózsák, virágok, a kertészt dícséret illeti. A nap végének megkoronázása a lovagi viadal megtekintése volt. Az udvari bohóc mint szónok remekelt, középkori ruhája is tetszett. A lovagok ügyes mutatványokkal szórakoztatták a köztönséget.
Összességében érdemes megnézni, de főként kisebb gyerekeknek ajánlom, és valami halvány érzés keringett bennem, hogy nagyobb a hírverés, mint a látnivaló maga. De az ötlet remek, lehet még fejleszteni, izgalmasabbá tenni a Bikali középkori falut.

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony