Nagypéntek lévén a hagyomány szerint nem illik húst enni. Így a böjt jegyében tegnap este sóskát főztem, az lesz mára az ebédünk.
Fél kg friss sóska, fél deci tejföl, másfél deci tej, pici liszt, olaj, só, és cukor kell hozzá. Én két tojást is belekeverek.
A sóskát megmossuk, a szárait lecsipkedjük. Vékony rántást készítek, olajból és kb. másfél evőkanál lisztből. Ez nem paprikás rántás lesz, csak sima. Amikor barnul a sóskaleveleket rákeverem. Nagyobb edény kell hozzá, bár összeesik. Egyben nem is tudtam a leveleket bekeverni, csak apránként. Én nem vágtam össze a sóskát, szeretem így egyben. Most annyira friss zöld még, kár lett volna összevágni, vagy turmixolni. Ahogy lottyadt a melegtől, felöntöttem vízzel, nehogy a rántás megégjen. Kb. másfél deci vizet öntöttem hozzá, és még a tejet is. Amikor már összeesett az egész, sóztam, tettem rá két evőkanál cukrot, és egy pici vegetát is dobtam bele. Még 10 perc sem kell, csak jól össze kell forralni, aztán beleütök két tojást, és azt gyorsan szétkeverem, hogy ne maradjanak nagyobb darabok benne, így pusztán sürítésre és ízesítésre szolgál. Ezután fél doboz tejfölt is belekeverek, és máris nyamnyam… kész. 🙂
Már várom ma az ebédet…
De addig pirított kenyeret megkenek vajjal, ráteszek egy kis olajoshalat, meg sok citromlét nyomok a tetejére, és ezt reggelizem. Mert ez is böjtös nagypénteki kaja. Tudniillik halat lehet enni.
Most pedig kívánok mindenkinek kellemes Húsvétot, és hétvégén írok a holnapi túrámról, meg az esti tojásfestésről is.
