Iszkaszentgyörgy egy helyes kis falu Székesfehérvár közelében. Kicsi falu, sok látnivalóval, szép környezettel, valahogy mégsem özönlenek ide a turisták. Igaz, a kastélyt nem nagyon lehet látogatni, a most felavatott finn emlékszobába sem jutottam még el, kicsit nehézkesen működnek itt a dolgok. Pedig érdemes eljönni, sétálni, szép temploma, kastélya, és a pár éve készült Kastélybirtok Tanösvény felfűzi az összes látnivalót. Mivel ma esett az eső, csak egy kisebb sétát tettem, a még fel nem fedezett részeken. Először is a dombon lévő katolikus templomhoz mentem, mely műemlék, neoklasszikus stílusú, görög kereszt alaprajzú. Sajnos csak kívülről tudtam megnézni.
De nem bántam, mert mellette egy számomra ismeretlen látványosságot, a grófi sírboltot találtam meg. Itt kezdődik a tanösvény, mely végig vezet táblákkal, ismertetéssel az egykori hatalmas grófi birtokon.
Halottak napja van, és ez a kápolna lakattal lezárva nem várt senkit. Sajnáltam, hogy nem hoztam egy gyertyát, az itt nyugvó grófokra és leszármazottaikra nem gondolt senki. Örültem, hogy idejöttem, és pár elmélyülő gondolattal a saját szeretteimen kívül a grófi családnak is adóztam. Halottak napja van, de mi élünk, élnünk kell, a múltra az elmúltra gondolni szép, és fájó. Ma adjuk meg a tiszteletet a múltnak, és holnap már nézzünk derűsen a jövőbe.
Innen a templom és grófi sírboltkápolna mellől indul a Kastélybirtok tanösvény, első tábláját itt láttam. Fel van sorolva az összes, itt nyugvó leszármazott, Amadék, Pappenheimek, Bajzáthok, a kastély szerteágazó birtokosai szerint.
A kápolna mellett kétoldalt borostyán futotta be a fákat, alattuk réges-régi sírok vannak. Mivel a kerítés be volt lakatolva, kénytelen voltam egy kis falmászást folytatni, a megbontott falon be lehet jutni a sírkertbe. Nem is tudom és nem is értem, miért nem fordít a falu erre nagyobb figyelmet.
A kastély birtokosainak egykori fürdőhelye, a Duzzogófürdő is csupa gaz, alig lehet megtalálni a falu határától nem messze. Egykoron 28 fokos víz tört ott fel, szép épületek, medencék voltak, ma csak a falak látszanak, a bányászat elvitte a gyógyvizeket. Szerintem a fürdő épületmaradványait és az oda-vezető utat mindenképpen érdemes lenne látványosságként, vendégcsalogatóként megszépíteni. A szemerkélő esőben a kastélyhoz ballagtam, tettem a fotók kedvéért egy kis sétát.
A kastély szinte egy épület-labirintus. Az egymást váltó tulajdonosok közül szinte mindenki hozzáépítette a saját stílusának megfelelő új részt. Így alakult ki a ma látható épületegyüttes, amelynek alaprajza sokkal inkább hasonlít egy labirintuséra, mint egy klasszikus főúri rezidenciáéhoz. A kastély egyes részei felújítottak, a képen látható oldalszárny, sajnos még nem.
A képen látható kapun jutunk a kastély belső udvari részébe, ahol a részben új, részben nem felújított szárnyakat találjuk. Egyik részben állagmegóvás, másikban iskola működik. A kastély csak ritkán látogatható – ezt sem értem hogy miért – kiállítások, rendezvények, stb. alkalmával. A jelenleg iskolaként működő szárny neobarokk stílusú, szépen faragott kőfejekkel, a kaputorony barokk, szóval a stílusok csak úgy váltják egymást.
A kastélyról 1735-ben teszik az első említést, melyet Amadé Antal építtetett. Zsörtölődő morgolódó ember volt, nem szerette saját fiát sem, igaz, Amadé László az ifjú titány nem mindennapi züllött életet élt. Költőnek vallotta magát, ivott, tivornyázott, szerette a nőket, vakmerő kalandokba keveredett. (Emlékeim szerint a tanösvény egyik állomásán – a kilátó alatt – erről is szó esik, valami szerelmi bánat kapcsán.)
Miután eladják a kastélyt, Bajzáth József veszprémi püspök veszi meg, majd fia folytat átépítéseket. Aztán a kastélyt lánya, Valéria örökli, aki gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül. Az ő fiuk, Pappenheim Sigfrid (elég kimondani a nevét) szintén átépíti a kastélyt, felesége, gróf Károlyi Erzsébet hozományából. Ekkor készült a szép kőfejdíszítéses neobarokk épületrész., és az azt lezáró hengeres épületszárny. A szépítés 1908-ra fejeződik be
Az épület hátsó része alatti kert is érdekesen alakult. Különleges, teraszos megoldású geometrikus elrendezésű. Szimmetrikus formák, nyírt növények sora, kerti építményekkel ellátva, kicsit historizáló jelleggel. A grófi pár angliai utazása adta az ihletet a kertépítéshez, ami a tanösvény táblája szerint franciakert.Jelenleg kissé elhanyagolt állapotban van, egyik oldalrésznél szovjet hősi emlékművet találunk, a kert alsó részén pedig a bejárati kapu fölött lévő gyönyörű szobrokat.
A kastély sorsa a II. világháború után szomorúvá vált, az üres épületet a szovjet csapatok kórháznak rendezték be. Később görög menekülteknek adott otthont. Rövid ideig még üdülő is volt, majd az 50-es években a Bauxitbánya munkásszállót működtetett benne. Tanácsi hivatal, rendőrség, gyógyszertár, posta, vegyesbolt, mozi, OTP, autójavító, gyerekgondozó, felsorolni is sok, hogy mi minden működött benne. No persze állagmegóvás, felújítás, az nem történt. Családok laktak itt, szolgálati lakásként is működött (én is szeretnék ilyen szolgálati lakást!) aztán 1985-ben végre megkezdték a felújítási munkákat. Tetőszerkezet javítással kezdődött, majd 1995-ben az önkormányzat kiköltözésével a már teljesen felújított barokk szárny a Kincstár kezébe került. A parkot még 1991-ben mérte fel a műemléki felügyelőség, azzal a szándékkal, hogy tervek készülnek a rekonstrukcióra. Most 2012-t írunk. 🙁
A képen látható részben büfé és könyvtár működik, ez a rész a Fehér-Vár-Palota túrán ellenőrzőpontként szokott működni. A kastélyra ráférne további szépítés, de körbejárni, sétálni, így is feltétlenül érdemes. Sajnálatos módon a most megnyílt finn emlékszobáról sem sokat tudok még, egy telefonszámot sikerült szereznem az Önkormányzattól, így talán lesz alkalmam egyeztetés után megnézni. A II. világháborúban itt kapott menedéket a finn követség, annak emlékére készült finn támogatással az emlékszoba.
A szomorkás időben szomorúan vettem búcsút Iszkaszentgyörgytől, napos időben sokkal szebb sétát lehet tenni. A tanösvényen, a kastély hátul az erdőnél húzódó részein szép régi kőhidakat is találunk, legközelebb készítek fotókat arról is.
A kastélyról egyébként egy nagyon jó cikket lehet olvasni a Szép Magyarországban, itt:
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/iszkaszentgyorgy_kastely_bajzatpappenheim_geometrikuskert/
