Hétvégi vendégemet természetesen szülőfalumba Csesznekre is elvittem. A várban most nem készítettem képeket, de Cuha-völgyi kirándulásunkról annál többet.
Szerintem az ország egyik legszebb kirándulóhelye, romantikus, vadregényes, és hasonló szavakkal szokták illetni.
A kirándulást Vinyéből kezdtük, ott hagytuk az autót, s gyalog indultunk a Kőpince forráshoz.
A patakátkelés máris megkezdődött, ugyanis a Cuha szurdokban jó sok alkalommal kell átkelni a patakon. Most éppen eső után voltunk, bő vízű volt a Cuha. A forrás mellett a barlangra – jobban mondva – üregre is vetettünk egy pillantást. Mivel bringaverseny is volt aznap, a bringások is megnézték a barlangot.
Kőpince után kezdődik a szurdok, szép kavicsos úttal a patak mentén. Kanyarog az út, hol a patak jobb oldalán, hol a bal oldalán vezet. Ebből aztán szép kis galibák kerekednek, a turisták sorokban állnak, és próbálnak átkelni a Cuhán.
Régebben én is kétségbe voltam esve, mi lesz ha belelépek a vízbe. Ma már úgy gázolok át, mintha nem is lenne víz. Barátnőmnek nagyon tetszett az ötlet, nem tököltünk, csak mentünk. Hisz nyár van, és jó idő…
A szurdok hamarosan igazi szurdokká alakul, kétoldalt magas sziklafal, melyen a vasút is kanyarog.
Nagyon szép, s közben ismertető táblákat is olvashatunk a szurdokról, a vasútról, hiszen tanösvényen járunk.
Felhívom a figyelmet, a völgyben mindig párás, enyhén hűvös a levegő, egy pulcsi elkel a derékon. A Cuha-völgyi vasút megmentéséért sokan megmozdultak, mára szabályos mozgalommá nőtte ki magát. Épp nemrégiben volt ennek szellemében túra, különvonattal lehetett jönni kirándulni.
Porva-Csesznekig a táv 4,5 km, gyerekekkel sem sok, onnan pedig visszajöhetünk vonattal.
Érdemes, mert alagutakon át haladunk, s magunk alatt látjuk az egész völgyet.
Az állomásra érve sokan cseréltek cipőt, jó volt nézni a vagány idősebb kirándulókat.
A Cuha völgy mindig jó kirándulóhely, a környéken remek turistaútvonalak, Cseszneken sok szép vendégház van, Zircen hamarosan a megújult apátságot lehet megnézni, érdemes idejönni, friss tiszta Bakonyi levegővel átjáratni a tüdőnket.
