Második kéktúrás napunkon nem kellett korán kelni, nem kellett sok cuccot cipelni, csak felszállni a Sirokra vivő buszra, és elindulni a faluban a kék jelzésen.
No de az nem úgy ám. A tegnapi megerőltetés jelzett, a térdem piszkosul fájni kezdett. Megijedtem, mi lesz így, tán le kell mondanom a túráról, mennyi szervezés, logisztika, stb. és hát az idő is remek.
Aztán a fájdalomcsillapító hatott. Ez itt a reklám helye. Térdfájásra voltaren tabletta. Pici rózsaszínű, szív alakú. A gyógyszer hatott, annyira, hogy egy óra múlva már el is felejtettem hogy valaha fájt a térdem.
Ilyen izgalmak közt baktattunk fölfelé az aszfaltos úton a Siroki várhoz. Nem mentünk be, még nyitva sem volt, meg láttuk is már.
http://www.sirokivar.hu/
A romok tegnap voltak igazán szépek, messziről a hegyekről.
Annál szebbek voltak viszont a sziklák.
A Barát és Apáca szikla fantasztikus képződmények, gyönyörű környezetben, tériszonyos kilátással.
A siroki-vár nyeregtől ÉK-i irányba található két magányos sziklatorony, melyek vulkáni működés során a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek.
Szikrázó napsütésben gyalogoltunk, csodáltuk a kilátást, a sok zöldet alattunk. Nagyon jó napnak indult.
Még készítettünk pár fotót, köszöntünk a szembe jövő túrás fiúknak, és hátunk mögött hagytuk Sirokot.
Erdei kanyargás következett le- fel, kissé sárosabb úton, sokáig. Aztán az ellenőrzőpont, ami mellé igazán tehettek volna padokat, asztalt, jó lett volna leülni. Így egy pici tákolmányon fogyasztottuk el ebédünket.
Az érkező kedves kéktúrázó párnak már csak a földön jutott hely. 🙂
Hamarosan aszfaltos út következett, a túrázók rémálma. De én szeretem, és a táblát egy másik kedves barátnőmnek fotóztam le, akinek Bátorban van érdekeltsége. Erről már írtam, itt:
https://bakancsesfakanal.blogspot.hu/2012/10/bator.html
Most nem mentünk el Bátorig, csak a kék jelzésen egyenesen, ami végig vezetett minket az úton. Jól láthatóan! Igaz, sokáig jellegtelen kissé unalmas rész következett, végül egy kis szép kilátás. Lassan elhagytuk a Mátrát, és kóstolgattuk a Bükk szélét.
A mai napi adag Szarvaskő csodás kis falujánál ért véget.
Még egy fotó a falu templomáról, aztán bélyegzés az állomás kerítésénél.
Egy kávé és tea a helyi kocsmában, majd bebuszozás Egerbe. Jó kis nap volt. Laza, nem túl fárasztó, és szép idő.
Napi táv: 17,9 km, szint: 571 m.
Este a felfrissülés után egy másik kellemes helyen vacsoráztunk, és ittuk az egri csillagot.
http://www.galtibor.hu/gal-tibor-borok/egri-csillag-2015-15-detail.html
Az éttermet itt nézheted meg:
http://zsalyabisztro-eger.hu/
