Szarvas túra. Már a neve is izgalmas. Évek óta készülök erre a teljesítménytúrára, de valami mindig közbejött. Hol az időjárás, hol valami családi program. Most nem jött közbe semmi, és nem jött velem senki. Teljesítménytúrára egyedül is lehet menni, hiszen előttünk, utánunk mindig van túrázó. Bevárhatjuk őket, csatlakozhatunk, akár kis ideig, akár végig, de jó néha egyedül.
Csak a csend, és én.
Magyarpolány egy szép fekvésű kis falu Ajka mellett, bájos házacskákkal, gondozott utcákkal.
Innen indult az iskolából a túra, ahol három lehetőség közül (7-17-27 km) a középsőt választottam. Még nem túl sok, de már sportértékű táv, 3-400 méternyi szinttel.
Az 1000 Ft nevezés ellenében kis útleírást kaptunk, a túra során zsíros kenyeret, teát, csokit és almát, a túra végén pedig szép kitűzőt.
Az iskola a falu közepén a templom mellett található, mindjárt a szép és igazán különleges Kálvária alatt. (itt olvashattok róla bővebben)
http://csendhegyek.blogspot.hu/2013/02/magyarpolany-kalvaria.html
Itt kezdődött a túra, és a falu széléig haladva sok tiszta és hangulatos porta mellett érkeztem az erdőbe.
Erdei kálvária is volt a fákon, végig minden stáció, így jutottam a Szentkúthoz.
Ha valaki csak kisebb kirándulásra vágyik, Magyarpolányt akkor is érdemes felkeresni, mert ezeket a látnivalókat rövidke sétával el lehet érni, meg lehet csodálni.
Az erdő csendje, a stációk, a vallás közelsége jót tesz az ember lelkének. Nemrég temettük el édesapámat, akit nagyon szerettem. Jól esett a lelkemnek az ima, egy kis sírás, és a gyaloglás.
Amúgy is csodás őszi színekben pompázik az erdő, és bár kicsit borongós volt az idő, túrázásra kiválóan alkalmas volt.
Hosszan kanyarogva a színes szép fák között réteken átvágva érkeztem a Bittva patak völgyébe.
A patak mentén hosszan kényelmesen vezetett az út, a jelzések az útleírás hibátlan volt. Nem is kellett tájékozódni, csak menni, szívni a tüdőbe a friss levegőt.
A patak mentén érkeztem egy másik szép fekvésű Bakonyi kis falucskába, Döbröntére.
Ápolt turistáknak való hely, padokkal, asztalokkal, patakkal, nagyon kellemes.
A házacskák mentén hamarosan elérkeztem a Szarvas csárdába, ahol az ellenőrzőpontunk volt.
http://www.dobronte.hu/
Kaptam zsíros kenyeret, meleg teát, picit szusszantam mielőtt a falu nevezetességéhez a várhoz elindultam volna.
Húzós de rövid emelkedő vezet fel a romokhoz, s körben csodás panoráma tárul elénk.
Nem először járok itt, de mindig elragadó a táj. Szeretem a várromokat, és főleg a dombról a szép kilátását.
Sok kis túrázó hangoskodott mögöttem, a családi rövid távra gyerekesek érkeztek főként.
És hogy miért is Szarvas túra? No, itt olvasható..
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvask%C5%91_v%C3%A1ra
Hamar magam mögött hagytam a várat, és a gerincen egy kanyart leírva visszafelé mentem.
Igazi őszi túra volt, szép barnás zöldes színekkel. sárga és bordó, és sötétkék ég. Friss harsogó levegő, feltámadó szél, néha előbújó nap. Melankolikus érzés.
A lábamban már kezdtem érezni a távolságot, kicsit megszaporáztam lépteimet, több kedves túrázót elhagyva.
Mindenféle szép gombák nőttek az erdőben, muszáj volt fotóznom párat.
A hulló levelek látványa is tetszett.
Ismét a patakot kerülgettem, kis hídon átkelve folytattam az utat. Az Ödön forrásnál a csokit sem kértem el az ellenőrzőponton, hiszen a mottóm, hét közben főzés, hét végén gyaloglás. 🙂
Még néhány kanyar, és lassan beérkeztem Magyarpolányba ismét, most a falu másik oldaláról.
Szép kis falu, gondozott temetővel, templommal, és a kis csúcsos hegyen a Kálváriával.
Pár lépés, és a célban ittam már a teát. Jó kis túra volt, jövőre is eljövök.
http://www.magyarpolany.hu/
A Szarvas túrák szervezője: http://www.szarvashaz.hu/
