Gasztronómia kalandozás a Bonne Chance hotelban

A két ünnep között kipihenni az otthoni gasztronómiai kalandokat, elutaztunk a kedvenc kis francia hotelünkbe Zalába. A Bonne Chance újabb gasztronómiai kalandokat kínált, de itt már profikra voltunk bízva. 

Jó döntés volt a két ünnep között utazni, mivel kicsi hotel, sosincs tömeg, és még tartott a csodás díszkivilágítás az ünnep miatt. 

Az ételek pedig fantasztikusan finomak, gazdag ízűek, frissek, és ízlésünkre készítették. Kívánságomra, hogy tej- és tojásmentes ételt szeretnék a diétám miatt, külön készítettek mindent. Kedvemet keresték, mint bármelyik vendégnek, jó szívvel, és teljes szeretettel.

Az ott töltött napok igazi ünnepnapokká váltak, a környék pedig csodás kirándulásokat ígért.

Lássuk hát, mit is ettünk, hogyan élveztük az étkezés örömét.

Amit nagyon kedvelek az ilyen helyeken, az étkezés előtt felszolgált étvágygerjesztő falatkákat. Itt most kis szelet pirítós kenyéren kaptuk, mely vágott zsírral volt megkenve, sült karfiol volt a tetején. Naná hogy megjött az étvágyunk.  A kenyeret frissen sütik, így mindig nagyon finom, főként a reggeli mellé. A limonádé hibátlan, citrusos, hűvös, a borok ízlésem szerint valók. Béla&Bandi, Bussay, csakis jó minőség. 

Első fogás tyúkhúsleves. Tévedés. Ez nem tészta a levesben. Mivel a tojásmentességet én kértem, így a húslevesbe nem kaptam tésztát, csak zöldséggel szolgálták fel. De micsoda zöldséggel. Roppanós, vékony csíkra metélt zöldséggel. Isteni volt. A leves sötét színű, erőteljes ízű, de mégis friss. Pont, ahogy kell. 

A francia hagymaleves másként készült, mint ahogy én szoktam készíteni, nem volt benne tejszín. Volt viszont egy sajtos pirítós mellé, ami nem ázott szét, hanem roppanós maradt. A levest jobban szeretem a magam módján, de ez is finom, kellemes. 

Kacsa parmentier. Isteni konfitált kacsafalatkák krumplipüré között, ami még meg is van grillezve. No persze nem sima krumplipüré volt, kis póréhagymákat fedeztünk fel benne, és annyira krémes, finom állagú, hogy nem tudom mit tartalmazott még. De hogy istentelenül finom, az biztos. 

Parmentier egy francia tudós, aki a burgonyát istenítette, így sok recept fűződik a nevéhez. A kacsa parmentier-re ezt találtam. 

http://hvg.hu/shake/20100122_mesterszakacs_kacsa_vandenameele

Nem biztos, hogy ennek a receptnek alapján készült a mi vacsoránk, mivel nem kérdeztem meg a szakácsot. De hibátlan volt, és ez is egy francia recept.

Konfitált kacsa petrezselymes burgonyával. Csak így kértem natúr, de az étlapon a kacsa édesburgonyával szerepel, bizonyára istenien készítik azt is. A husi állaga mint a vaj, olyan puha volt, ízletes, kellemes sült illatú, a burgonyámat még egy picit meg is pirították. Sajnáltam nagyon, hogy nem bírtam mindet megenni, de az én kapacitásomnak nagyok az adagok. 

 

Kóstoltuk még a sügért, vargányával és rizottóval, (a kedvemért margarinnal készítették vaj helyett a rizottót – köszönöm). A hal, valami fantasztikusan friss ízű, hófehér húsú, éppen úgy megsütve roston, ahogy kell. A vargányák kissé megpirítva hevertek a rizottó körül, egy kis fűszeres ízt adva az ételhez. A rizottó, pedig a legízletesebb volt, amit valaha ettem. A kerek rizsszemek puhák, krémesen finomak, az állaga selymes, a gombával és hallal tökéletes ételt kaptunk. Csúcsgasztronómiáról beszélünk, hiszen nem véletlenül van a Bonne Chance a Diniing Gaude Top 100 éttermében. 

Az étterem és a hotel nagyon kedves számomra. Itt találtam meg mindazt, amire szükségem van a pihenéshez. Jó levegő, csend, nyugalom, erdő közelsége, termálfürdők, borászatok, kedves emberek, a vendég kedvét kereső, mindig mosolygós személyzet. Nem mű a mosolyuk, és nem erőltetett. Valódi kedves vendégszerető emberek, akikkel jó szót váltani, és nincs olyan kívánság, amit ne teljesítenének. A tulajdonos szeme mindent lát, az ízlése számomra kifogástalan, mind a belső hangulat kialakításában, terítésben, tányérokban, csészékben. Minden apróság fontos, az ablakban lévő kis olajbányászati relikviák, a régi bekeretezett receptek, a sok sok francia és magyar szakácskönyv, vagy a rózsává hajtott szalvéta. Itt nincs olyan, hogy koszos a terítő, vagy foltos a pohár. Saját szememmel láttam, hogy minden egyes vendég után lecserélik az abroszt. Az étkezés után, vagy reggeli előtt elfogyasztott kávé kifogástalan minőségű. A kávé luxustermék. Egyszerűen nem lehet rossz. Hiába lenne az étel finom, egy rossz kávéval el lehetne rontani. A kávé finom. A Bonne Chance az a hely, ahova annyiszor jövök vissza, ahányszor csak időm és pénztárcám engedi. 2018-ban biztosan jövök még. 

Aki foglalni szeretne, érdeklődne, netán főzni tanulna, ide kattintson. http://www.bonnechance.hu/

Előző bejegyzésem az itt töltött időről itt: https://bakancsesfakanal.cafeblog.hu/2017/02/21/gasztrokirandulas-zalaba-bonne-chance/

és itt: https://bakancsesfakanal.cafeblog.hu/2017/08/17/hedonista-hetvege-a-bonne-chance-hotelban/

 

 

 

 

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony