Kálváriák mint úticélok – Barnag, Vöröstó

Kálváriák az ország minden részében vannak, egyik érdekesebb, mint a másik. Ma már a vallási turizmusnak is van létjogosultsága hazánkban, és a kegyhelyek, templomok, és búcsújáró helyek, gyógyító források mellett, a Kálváriák felkeresése is élményt nyújt. Egyben adja a kultúrális, és természeti értékeket, jó példa erre a két felkeresett Kálvria Balaton-felvidékről.

Barnagon, és Vöröstón jártunk.

A Barnagi Kálvária érdekessége, hogy kis házikókban vannak a festett jelenetek, és nem 14, hanem 7 állomása van. 

Barnagot Veszprémtől Tapolca irányában találjuk, ég Nagyvázsony előtt balra kitáblázva. Kanyargós úton közelítjük meg a falucskát, melynek határából csodálatos rálátás nyílik a Kab-hegyre.

Barnagon már a XI. századtól éltek, előbb a királyné szakácsainak lakhelye volt, majd a közeli Vázsonykő (Nagyvázsony) várának urai birtokolták. 1649-ben a királyra visszaszállt birtokot az uralkodó a Zichy családnak adományozta, akik szinte megszakítás nélkül az államosításig birtokolták a területet.

A török hódoltság alatt Barnag lakossága megfogyatkozott, ezért a Zichy család német földműveseket telepített ide. 1714-ben először Katzentalból (Dél-Német.o.) érkeztek telepesek, és azóta folyamatosan vannak német lakói a falunak. Így ez a sváb falu a legrégebbi németek lakta település Veszprém megyében. Mellettük a Magyarbarnagi falurészben református magyarok laktak. Az etnikaileg, nyelvileg és felekezeti szempontból is különböző két közösség a mai Barnag területén két különálló településen élt, egészen 1947-ig!!

A református magyarok Magyarbarnagon, a katolikus németek pedig Németbarnagon. Mivel a lakosság egyre fogyatkoztt, ma alig százan élnek az egyesítettfaluban.

 

Kevesen tudják az idelátogatók közül, hogy Barnagon található Veszprém megye egyik legkorábban épült Kálváriája, melynek elődje az 1750-es években épült. 1795-ben a barnagi hívek stációt és kápolnát építettek a falu határában. Az elkészült kápolnasor összeköttetést teremtett a falu temploma és a kálváriadomb, valamint a kálváriahegy lábánál kialakított új temető között.

A keresztút állomásai kőből épült kápolnák voltak, életnagyságú festett szobrokkal. A hét kápolnában a Szűzanya hét fájdalmát jelenítették meg. A domb tetején egyhajós klasszicista kápolnát építettek.

 

1839-ben leégett a falu temploma, és több lakóháza is. Ezeket újjá építették, de a stációk hosszú idúre elhanyagolt állapotba kerültek. A falfestmények helyére bádogképeket erősítettek, majd végül 1941-ben a kápolnát is felújították. Az értékes műemlékegyüttes teljes felújítása 2002-ben történt, német segítséggel. 

 

A barnagi kálvária különlegessége abban rejlik, hogy az egyház által kanonizált 14 helyett csak 7 stációból áll. Mária hét fájdalmát az evangéliumi történetekből merítették, mely nemcsak német nyelvterületen hanem a magyarországi német falvakban is meghonosodott.

(Forrás: helyi információs tábláról)

 

A temetőben így nem véletlen, hogy német családnevek állnak a sírokon. Szép, gondozott temető és kálvária út, mely kis erdőben végződik a dombon lévő kápolnánál. 

Sajnos zárva volt, de vannak ablakok ahol betekinthettünk, és látható egy nagyon kedves kis berendezett kápolna.

A dombról visszanéve a falura szemben az egyik templom látható. 

A falun végighaladva sok-sok tradicionális sváb parasztházat találunk, némelyi romos állapotban, némelyik pedig gyönyörűen felújítva. A szép fekvésű falut egyik irányból a Kab hegy alatt elterülő sík részek, másikban pedig a Balaton felvidék öleli körbe. Hangulatos, dimbes-dombos, bájos falucska. 

Egyenesen tovább haladva jutunk a következő faluhoz Vöröstóhoz.

Mindjárt a falu szélén található a temető egyik oldalon, másikon pedig a domb tetején a Vöröstói kálvária. 

Itt hagyományos 14 stáció vezet fel a kápolnához, melyet két szobor határol.

A stációk között haladva mind magasabbra jutunk, visszanézve pedig csodás panoráma tárul elénk.

A Kab-hegy teljes pompájában és a Déli Bakony vonulatai. 

A stációk két oldalon állnak, egymással szemközt. Fehérre vakolva, kőből készült fedéllel, kovácsolt vas kereszttel. Belül mázas kerámia képek ábrázolják Jézus útját, mégpedig úgy elhelyezve, hogy a hegyre tartó hívek egyik oldalról a másikra, keresztbe haladva jussanak fel.

 Stílusuk klasszicista. 

További információkat itt olvashattok, további szép kálváriákkal, és fotókkal: 

http://csendhegyek.blogspot.hu/2013/03/vorosto-kalvaria.html

Remélem kedvet csináltam néhány kálvária felkeresésére. Aki ilyen témában szeretne turistáskodni, forduljon bátran hozzám információért, vagy a jelölt blogban is kutakodhat. Érdemes e szép építészeti emlékeket felkeresni, így belül töltekezve lélekben, kívülről friss levegővel, természetben járva nagy élmény.

Aki pedig szeretne sok szép kálváriát felkeresni, mozgalom keretében jutalmazásért is megteheti. Információk, részletek itt: 

https://www.turabazis.hu/turamozgalom_ismerteto_101

 

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony