Kálváriák az ország minden részében vannak, egyik érdekesebb, mint a másik. Ma már a vallási turizmusnak is van létjogosultsága hazánkban, és a kegyhelyek, templomok, és búcsújáró helyek, gyógyító források mellett, a Kálváriák felkeresése is élményt nyújt. Egyben adja a kultúrális, és természeti értékeket, jó példa erre a két felkeresett Kálvria Balaton-felvidékről.
Barnagon, és Vöröstón jártunk.
A Barnagi Kálvária érdekessége, hogy kis házikókban vannak a festett jelenetek, és nem 14, hanem 7 állomása van.
Barnagot Veszprémtől Tapolca irányában találjuk, ég Nagyvázsony előtt balra kitáblázva. Kanyargós úton közelítjük meg a falucskát, melynek határából csodálatos rálátás nyílik a Kab-hegyre.
Barnagon már a XI. századtól éltek, előbb a királyné szakácsainak lakhelye volt, majd a közeli Vázsonykő (Nagyvázsony) várának urai birtokolták. 1649-ben a királyra visszaszállt birtokot az uralkodó a Zichy családnak adományozta, akik szinte megszakítás nélkül az államosításig birtokolták a területet.
A török hódoltság alatt Barnag lakossága megfogyatkozott, ezért a Zichy család német földműveseket telepített ide. 1714-ben először Katzentalból (Dél-Német.o.) érkeztek telepesek, és azóta folyamatosan vannak német lakói a falunak. Így ez a sváb falu a legrégebbi németek lakta település Veszprém megyében. Mellettük a Magyarbarnagi falurészben református magyarok laktak. Az etnikaileg, nyelvileg és felekezeti szempontból is különböző két közösség a mai Barnag területén két különálló településen élt, egészen 1947-ig!!
A református magyarok Magyarbarnagon, a katolikus németek pedig Németbarnagon. Mivel a lakosság egyre fogyatkoztt, ma alig százan élnek az egyesítettfaluban.
Kevesen tudják az idelátogatók közül, hogy Barnagon található Veszprém megye egyik legkorábban épült Kálváriája, melynek elődje az 1750-es években épült. 1795-ben a barnagi hívek stációt és kápolnát építettek a falu határában. Az elkészült kápolnasor összeköttetést teremtett a falu temploma és a kálváriadomb, valamint a kálváriahegy lábánál kialakított új temető között.
A keresztút állomásai kőből épült kápolnák voltak, életnagyságú festett szobrokkal. A hét kápolnában a Szűzanya hét fájdalmát jelenítették meg. A domb tetején egyhajós klasszicista kápolnát építettek.
1839-ben leégett a falu temploma, és több lakóháza is. Ezeket újjá építették, de a stációk hosszú idúre elhanyagolt állapotba kerültek. A falfestmények helyére bádogképeket erősítettek, majd végül 1941-ben a kápolnát is felújították. Az értékes műemlékegyüttes teljes felújítása 2002-ben történt, német segítséggel.
A barnagi kálvária különlegessége abban rejlik, hogy az egyház által kanonizált 14 helyett csak 7 stációból áll. Mária hét fájdalmát az evangéliumi történetekből merítették, mely nemcsak német nyelvterületen hanem a magyarországi német falvakban is meghonosodott.
(Forrás: helyi információs tábláról)
A temetőben így nem véletlen, hogy német családnevek állnak a sírokon. Szép, gondozott temető és kálvária út, mely kis erdőben végződik a dombon lévő kápolnánál.
Sajnos zárva volt, de vannak ablakok ahol betekinthettünk, és látható egy nagyon kedves kis berendezett kápolna.
A dombról visszanéve a falura szemben az egyik templom látható.
A falun végighaladva sok-sok tradicionális sváb parasztházat találunk, némelyi romos állapotban, némelyik pedig gyönyörűen felújítva. A szép fekvésű falut egyik irányból a Kab hegy alatt elterülő sík részek, másikban pedig a Balaton felvidék öleli körbe. Hangulatos, dimbes-dombos, bájos falucska.
Egyenesen tovább haladva jutunk a következő faluhoz Vöröstóhoz.
Mindjárt a falu szélén található a temető egyik oldalon, másikon pedig a domb tetején a Vöröstói kálvária.
Itt hagyományos 14 stáció vezet fel a kápolnához, melyet két szobor határol.
A stációk között haladva mind magasabbra jutunk, visszanézve pedig csodás panoráma tárul elénk.
A Kab-hegy teljes pompájában és a Déli Bakony vonulatai.
A stációk két oldalon állnak, egymással szemközt. Fehérre vakolva, kőből készült fedéllel, kovácsolt vas kereszttel. Belül mázas kerámia képek ábrázolják Jézus útját, mégpedig úgy elhelyezve, hogy a hegyre tartó hívek egyik oldalról a másikra, keresztbe haladva jussanak fel.
Stílusuk klasszicista.
További információkat itt olvashattok, további szép kálváriákkal, és fotókkal:
http://csendhegyek.blogspot.hu/2013/03/vorosto-kalvaria.html
Remélem kedvet csináltam néhány kálvária felkeresésére. Aki ilyen témában szeretne turistáskodni, forduljon bátran hozzám információért, vagy a jelölt blogban is kutakodhat. Érdemes e szép építészeti emlékeket felkeresni, így belül töltekezve lélekben, kívülről friss levegővel, természetben járva nagy élmény.
Aki pedig szeretne sok szép kálváriát felkeresni, mozgalom keretében jutalmazásért is megteheti. Információk, részletek itt:
https://www.turabazis.hu/turamozgalom_ismerteto_101
