Ebéd a Pajtában

Pajta. Már a neve is a népi életet, a falut, állatot, parasztembert juttatja eszembe. És ez jó, mert gondolatban máris társul a pajtához képzeletben a zöld fű, a tehén, a szalma, minden ami friss és emberközeli. A pajta régen a szálas takarmány feldolgozásának színhelye, a gazdasági élet színtere, rakodóhely, és még sok egyéb munkafolyamat helye. 

Pajta. Itt, az Őrség szívében, Őriszentpéteren a Pajta más értelmet kapott. Az ételkészítés színhelye, a zöld fű, a tehén, minden ami friss, és emberközeli. De itt és most, a Pajta egy nagyon jó étterem. Nagyon finomakat, frisseket, kreatív formában elkésztett ételeket ehetünk, élvezhetjük az ízek illatok minden pillanatát, ámulhatunk és bámulhatunk a kreativitáson. 

Pajta. Farkas Richárd séf alkot számunkra, s mivel ottjártamkor egyedül ettem, a séf személyesen is tiszteletét tette asztalomnál. Fiatal, rendkívül szimpatikus, kreatív, és külön tetszik benne, hogy itt az Őrség közepén, a nagy rétek és erdők határolta tájon, a nyugodt, és csendes vidéken találta meg számításait. Nekem rendkívül szimpatikus az, hogy nem a zajos város, nem a bulik, és nyüzsgés vonzotta, hanem a csend, a jó levegő, a helyi gazdák társasága, a jó alapanyagok feltérképezése.

Pajta. Az étterem csodálatos zöld környezetben van, egyszerű, sok sok üveggel, ahonnan a réteket látjuk, a csupa zöldet, nyugalmat, már a táj látványa nagy nyugalommal tölt el. A berendezés is nagyon egyszerű és nagyon kellemes. Az asztalokon friss virágok, a zene csendes, a pincér figyelmes és halkszavú. Egyedül vagyok, csak rám figyelnek. Kicsit sajnálom, hogy nyáron állandó telt ház, szinte csak asztafoglalással lehet jönni étkezni, most így december elején, üres és kihalt minden. Kár érte, hiszen télen is remek kirándulóhely, de kicsit azért élvezem is hogy egyedül vagyok.

Pajta. Bisztrónak keresztelték, rövid mindig megújuló étlappal, éppen ami friss, amit sikerül beszerezni, annak alapján dönt a séf, hogy mi legyen rajta. Szerintem ez remek, és ha nem én választhatnék, hanem csak úgy kapnám az ételt, akkor is tökéletesen elégedett lennék azzal, amit kapnék. Hiszen Farkas  Richárd nagyon tapasztalt, tudja mit csinál, és élvezi is, az minden ételén látszik. 

Sajnos a kis kapacitásom miatt alig alig tudtam valamit megkóstolni, hiszen egy előétel és egy desszert volt összesen amit választottam. De miért is? Mivel nem először jártam itt, tudtam, hogy jön az étvágygerjesztő falatka, ami mindig nagyon izgalmas. Ezúttal sem csalódtam. 

A természetes fa szeleten feltálalt falatkák három féle péktermékből álltak, egy hajdinás kenyérfalatka, egy fekete kenyérfalatka, és egy kis perec kísérte a kis tálban tálalt körözöttet. Az ízek harmóniája, és a látvány is csodálatos volt. A kenyerek különlegesek, isteniek, a perec szintén, szinte omlott a számban. A körözött pedig krémes állagú, nem túl erőteljesen hagymás ízű, semmi hagymadarabka, mint a megszokottnál. Finom, friss, csak felsőfokon tudok róla beszélni. 

Mivel nem volt vendég, szerintem a séf örült, hogy volt ideje még egy étvágygerjesztő csodát alkotni, én pedig csak tátottam a számat, mikor személyesen hozta ki. Kis tálkában faszén, melyen keresztbe tett kis fadarabok, és egy nyárs, melyre felfűzve sült szalonna mangalicából, alá fűzve egy kis kenyérke, amire csöpöghet a szalonna zsírja. 

Egy falat az egész, de milyen…. isteni volt, tényleg. Alul a parázson pedig fóliában sült krumpli, kis zöldfűszeres tejföllel. Így együtt nagyon kreatívan elkészítve, látványosan, és az ízek nagy nagy harmóniájában élvezettel eszegettem. 

Meg kell említenem a csodálatosan finom házi szörpöket is, amiből egy litert fogyasztottam az ételek mellé, annyira ízlett. 

Az árak is elfogadhatóak, a tartalom amit kapunk szerintem magasan felülmúlja az árakat, de persze nagyon nagy örömmel tölt el, hogy legalább számomra is megfizethető. 

A választásom előétel volt, mangalica máj, bab és tejföl. No de ez nem akármilyen előétel. A magalica máj fantasztikusan pontosan megsütve, már sült de még nem kemény, nagyon kellemes és finom, a tejfölhab a babfőzelék kísérőjeként jelent meg, apró gyöngybabból kis főzelékféle, és pár szem mungóbab kísérte. Nagyon jól harmonizált együtt minden íz. Remek volt, és laktató.

 

Következett a desszert, és ami Rákóczi túrós de valami teljesen más és modern kivitelben. Szerintem eszméletlen finom volt, a kis piskóta tallér, a hab, a pirított barack, és a roppanós rács a tetején, nagyon összhangban volt, és látványnak sem utolsó. Teljesen tele voltam, de még nem volt vége.

Bár fotó nem készüt, még egy kis utódesszertet is kaptam, ami kis ágra felfűzött kicsi rózsaszín vattacukor volt. Mennyei ízek, csodás formák, lelkesedés a séf részéről és személyesség a vendéggel. Nagyon remek volt, jól éreztem magam és isteni finomakat ettem. Ide érdemes betérni, kár hogy messze van tőlünk, de ki nem hagynám ha erre járok. Teljes tökéletesség számomra minden étel. 

A Pajta honlapját itt találjátok, részleteket a séfről, a helyről, minden egyébről.

 http://pajta.hu/

 

A Pajta nálam már fogalom. 🙂 

 

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony