Bortúrán a Jagodics pincészetnél – Irány Kőszeg!

Évek óta nem teszek újévi fogadalmakat, de 2019-re tettem. Mégpedig olyat, ami igazából jó, és várom, és feltölt, és plusz élményt ad. Azt ígértem meg magamnak, ha csak tehetem, minden hónapban elmegyek egy bortúrára. No de mit is értek én bortúrán? Hát azt, hogy egy pincészetnél bort kóstolok, a borászt megismerem, a borait megszeretem, és a környékben túrázok, vagy felfedezem a látnivalókat.

Januárra célszerű volt egyik kedvenc városomat Kőszeget választani. Az “Évkezdő tekergő” túra, éppen alkalmas erre, és a Kőszegi Borvidéket megismerni pedig egy nagyon kellemes feladat. Pusztán annyi a nehézség, hogy két ember részére nemigen vállalnak bórkóstolót. Tudni illik nem éri meg a borásznak két embert “itatni” és velük több órát eltölteni. De mint tudjuk, kivételek mindig vannak, és ez most is így volt.

Próbálkoztam hát levélírással, és “kérvényeztem” magam és párom részére, hogy tartsanak nekünk két főre borkóstolót. Volt aki elutasított, de a legfőbben vágyott,  igazi nagyágyút csíptem meg. Azt az embert, aki hajlandó volt két főre is kóstolót tartani, a drága és nagyon kevés idejéből időt szánni ránk, beszélgetni velünk, megismertetni, és megszerettetni a borait, elmondani örömeit, bánatait, és egyszerűen, emberin, magasabb szintre emelni egy szimpla borkóstolót.

Jagodics Attila vendégei voltunk.

Attila személyében egy rendkívül kedves, barátságos, és szerény borászt ismertünk meg, aki nem volt rest főállású munkája után fogadni minket, finom falatokkal kínálni, elmesélni a borászat történetét, édesapja sikereit, borainak születését. Még saját privát életébe is engedett bekukkantást, ami nagy megtiszteltetés számomra. A bort, a borászon keresztül sokkal nagyobb élmény megismerni, megkóstolni. Egész más szempontok szerint ízlelünk, pontosan tudjuk a vele járó munka fázisait, a bor érési folyamatait, és így egészen másként hatnak ránk az ízek.

Jagodics Attila már édesapja mellett kisgyerekként is a szőlőben dolgozott, testvérével együtt. Édesapja Jagodics Tamás sok sikert ért el boraival, ezt érmek, kupák, oklevelek, és maga a bor bizonyítja.  Halála után az ifjakra maradt a borászat, a hirtelen jött sok feladat, de Attila továbbviszi a szülők által kitaposott utat. Még ha nehézségek árán is, de már neki is vannak saját díjnyertes borai, amire nagyon büszke. Pl. a tavalyi Vas megye legjobb bora címre, vagy 2015-ben Kőszeg város bora a Jagodics blauburger. 2018-ban még a városi forralt boros versenyt is megnyerte, és az Alpok-Adria borverseny megmérettetésén is kiérdemelt egy ezüst minősítést!

Családja, gyermekei, főállása mellett dolgozik a szőlőben, és minden mozzanatnál jelen van. Nemcsak fizikai, hanem szellemi és mentális erejét is latba veti a jó bor érdekében. A kis kézműves borászatban benne van a szíve, lelke.

4 hektár szőleje a Borsmonostori dűlőben található, mely egészen az osztrák határ, az egykori “vasfüggöny” közelében van.   A pincészet Kőszegen, a Bercsényi utca 20. szám alatt található, még a szülői családi házban. Itt van a kóstoló helyiség, hatalmas terasszal, a pince, az  eladótér, Attila reményei szerint pedig pályázat kapcsán talán az apartmanokat is fel tudja újítani.

 

A kóstolóra finom falatokkal várt bennünket, tisztán házi termékek, minőségi falatok voltak a tálon. Házi sajt, töpörtyű, kolbász, sonka, minden ami bor mellé való. A bőséges, és igényes falatok előtt egy kis finom törkölypálinkával indítottunk, majd a legfrissebb Irsai Olivért, az Adél névre hallgató bort kóstoltuk.

Én nagy kedvelője vagyok az Irsai Olivérnek, és nem csalódtam ebben az illatos friss borban most sem. Ezután a pincébe mentünk, hogy további friss borokat kóstolhassunk, még tartályból.  Idei Sauvignon blanc és Chardonnay következett, mindkettő nagyon ízlett. Színe, illata, harmóniája minőséget képvisel.

A fehérek után blauburger és kékfrankos rosé következett. Nekem a baluburger jobban ízlett, vad aromája és színei meglepőek voltak. A vörös borok közül már palackos 2017-es évjáratú borokat kóstoltunk. Kékfrankost, Cuvée-t, és a szerintem legfinomabb és legkülönlegesebb Blauburgert. Ez a szőlőfajta főleg erre a borvidékre jellemző, a hivatalos leírás szerint: ” színe magával ragadó, tekintélyt parancsoló”. Nos, ezzel nagyon egyetértek, gyönyörű sötét bordó színe, bársonyos állaga nagyon gazdag ízvilágot takar.

Természetesen a többi bor is ízlett, élvezettel kóstolgattuk a finom nedűket. Talán még egy igazi nagy csúcsbor hiányzik a palettáról, de az eddig készített vörösbor is mind megállja a helyét a megmérettetéseken, és a kóstoláson is.

Egy kézműves borászatot vinni, intézni a szőlőbeli feladatokat, a metszést, gondozást, szüretet, aztán a szállítást, érlelést, palackozást, címkézést, minden egyes feladat fázist, nem egyszerű. Az idő mindig kevés, és fejlődni is kell. Most tanulják az online marketinget, ami nélkül nincs fejlődés. Jó lenne egy web shop, vagy webáruház, hogy a rendelés is megoldható legyen, és boraikat ne csak itt helyben, és a kitelepüléseken kóstolhassák az emberek.

Szót kell még ejtsek a címkékről, az Adél címkéjét például egy tehetséges fiatal festőművésznővel, Baradács Anettel készíttették. Színei tükrözik a bor hangulatát, ízvilágát, frissességét.

Attila nagyon lelkes, személyisége magával ragadó, tele van tiszta emberi érzéssel, jóindulattal, és borai iránti rajongással, ami kóstolás közben észrevétlenül átragadt ránk is. A pincészet meglátogatását, a borok kóstolását jó szívvel ajánlom, nem fog csalódni senki, aki a Jagodics pincét meglátogatja.

Minden úgy van, ahogy hirdeti magát:

JAGODICS PINCE – A ZAMATOS, MAGAS ÉLVEZETI ÉRTÉKŰ BOROK OTTHONA!

Bejelentkezni előzetesen telefonon lehet, telefonszám: 20/240-8442

A pincészetről, borokról, többet itt olvashattok: http://jagodicspince.com/

A hazahozott néhány palack bor felbontás után visszaadta a kóstolás emlékét. A kortyok elvisznek a Borsmonostori dűlőbe, jóérzéssel töltenek el, nem csak íz, élmény is társul mellé.  Ezért jó borászatba menni, ott megkóstolni megismerni a borokat, mert a bor lelke is hazajön velünk. A Jagodics borok még azért is érdekesek, mert egy különleges családnév van a címkéken, amiben benne van a történelem, a származás, és ahogy a család gyökerei messze vezetnek, a szőlő gyökerei is messze viszik tovább a családot, az elkészített borokat, és az élet gyönyörű körforgását.

Kőszegen rengeteg látnivalót is találunk, éttermeket, szálláshelyeket, és gyönyörű kiépített turista útvonalakat. Töltsünk itt egy hosszabb hétvégét, kóstoljuk meg Attila borait, kiránduljunk, járjuk be a várat, a kis középkori utcákat, élvezzük Ausztria közelségét, gyalogoljunk el a Hét forráshoz, menjünk fel az Óház kilátóba, igyunk török kávét Ibrahimnál, és ismerjük meg a Sopron-Kőszegi borvidéket.

Ha megszállnátok ezt ajánlom:

http://www.portre.com/

és ezt:

https://szigetvendeghaz-koszeg.hu/

Attilát pedig a Facebookon is megtaláljátok, borait nála, és kitelepüléseken. Pl. a Pünkösdi nyitott pincéken, az Orsolya-napi vásáron, és persze az adventi vásárban is.

Köszönjük, hogy ott lehettünk!

 

Kövess a közösségi oldalakon is!

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony