Jártál már Egerváron? Nos, szerintem kevés ember válaszol erre a kérdésre igennel. Én jártam, az élményeimet pedig itt olvashatjátok.
Egervár egy kicsi falu a Zalai dombok között, nevével ellentétben nincs Egerhez közel. Zalaegerszeg viszont nincs 20 km, tehát aki ide indul, Dél Zalába induljon.
A kastély ősidők óta áll, először 1288-as oklevélben említik, és pár éve támogatott projekttel felújították, várja a látogatókat. Ottjártunkkor az összes látogató mi voltunk, pedig érdemes ide kirándulni.
Az impozáns kastélyba 2000 Ft volt a családi belépőjegy, a tárlatvezetés modern, okos telefonnal működik.
A látogató szépen sétálgat a nyilak irányába, nézi a számokat, megnyomja a megfelelő gombot, és a telefonról hallgatja a történeteket. Történeteket, mert nem az építés ideje, és a kövek története volt a lényeg – persze azt is hallhattuk – de a kastélyhoz, a termekhez, az egykori főúri élethez fűződő történetek adják a látogatás értelmét. Remekül megfogalmazott, jó előadásmódban, érdekes, frappáns így a vezetés. Percig sem unalmas, pont amennyi kell.
A reneszánsz kastély különböző kiállításoknak ad otthont, most éppen egy remek üvegfestő műveit csodálhattuk meg.
Az egykor cölöpökre épült kastély környezete most is vizes, mocsaras. A vár Nádasdy Tamás birtoka volt, majd később Nádasdy Ferenc építtette kastéllyá. Négy sarokbástyás, olasz rendszerű, mely elsősorban a törökök elleni védekezésre lett kialakítva. Később Nádasdy Ferenctől – a Wesselényi féle összeesküvésben való részvétele miatt – elkobozták magát Nádasdyt pedig kivégezték.
Innentől kezdve a Széchenyi családé lesz a birtok.
Visszatérve a mocsaras területre, az okos telefontól megtudjuk, a kastély alján lévő börtönbe nem szívesen kerültek a rabok, hiszen kígyók és békák voltak benne, ami a mocsaras területnek volt köszönhető.
Az utolsó tulajdonos a Solymossi család volt, majd a szocializmusban minden másra használták. Jelenleg modern látogatóközpont épült a kastélyhoz, melyet igyekeztek szépen berendezni.
A bútorok nem eredetiek, csak korhűen készültek. Előnye viszont az, hogy mindent ki lehet próbálni. Rá lehet ülni, feküdni, támaszkodni, ahogy tetszik. A behemót szekrénybe bele képzeljük a hatalmas szoknyákat, a kanapén kiválóan érezzük magunkat, már csak az asztalról hiányzik az ürü és a kappan.
A felújításnak köszönhetően hófehérek a falak, modern a világítás, jók a szemléltető eszközök. Az udvar nyári színháznak ad otthont, rendezett itt már Alföldi Róbert, koncertezett a Bikini, és számtalan híresség. A honlapon érdemes keresni a programokat is.
Tervben van még turista szállás kialakítása, így aki ellátogat ide, körbe túrázhatja a gyönyörű dombokat, felmehet a szőlőhegyi kápolnához, kóstolhat bort, lovaskocsizhat, és megízlelheti a finom zalai tájjellegű ételeket is.
Visszatérve a kastélybeli sétára, csodás képeken tájékozódhattunk az egykori reneszánsz főúri viseletről, az étkezési szokásokról. Érdekes volt például megtudni, hogy a marha hús sokkal olcsóbb volt mint a sertés.
Egy dobozba rejtett kincseket zsákbamacska szerűen lehet tapogatni, érdekes játék ez is. Közben szól a reneszánsz zene, mintegy aláfestésként.
A zöld cserép egy kályhaszem, ebből van a kályha készítve, látványos, bár nem ezzel fűtenek. A kastélybeli sétán amúgy nem kell fáznunk, remek meleg van végig, a büfében kávé, üdítő fogyasztható. A pénztár és fogadóhelyiség egykor kápolna volt.
Az emeleti kiállítótérben több hasonló reneszánsz kastély makettjét láthatjuk, az Egervári nagyjából ilyen volt.
Tipp: ha eljöttök ide kirándulni, megéheztek, hát feltétlenül látogassatok el
Zalaegerszegre a Gyuri csárdába.
A csárda a Jánkahegyi úton található, festői környezetben, szőlős pincék között, dombok tetején.
Fantasztikus kilátás van, – még egy kis kilátó is található a tetőn- és remek ételek.
Nagy adagok, eredeti zalai parasztétkek nagy választéka, jó ízek, és étkezés alatt még harmonikát is hallgathatunk.
Mi zalai tejfölös vargányás levest, és vegyes pörkölttálat választottunk, dödöllével. Nem csalódtunk, isteni volt a kakastöke pörkölt, jó volt a pacal, és finom volt a szarvaspörkölt is.
