Ha már unod a Balatont..

Ha már unod a Balatont, csusszanj kicsit lejjebb, és parkolj le Hévízen. Úgy néhány napra. Egy nap kevés lesz, mert Hévíz sokkal többet ad és többet takar,mint elsőre gondolnád. Emlékeimben még ott él az idősödő dundi német generáció, aki telente felzabálta Hévízt szőröstül-bőröstül. A szőke-ősz nőcikék bevállalós rózsaszín sortba szorították méretes feneküket, férjeik pedig nagyhangúan itták a korsó söröket. Tipikus Hévízi idill volt, de mára ennek vége.

Új generáció foglalta el a szállodákat, s a németek száma is megcsappant. Az oroszok győztek, bekebelezték a várost, vettek pár lakást, bundában jártak, erős kölniszagot húzva maguk után.

Aztán jött ez a nyomorult vírus, és átírta a város történelmét.

Vannak külföldiek persze, de sokkal több a magyar szó. A korosztály is változott, megfiatalodott az üdülőhely iránt érdeklődők tábora. Látni szlovákokat, hallani cseheket, azért a német is hallható, de tényleg visszafoglaltuk a kellemes kis várost.

A város fejlődése csodás, virágok ezrei várják a turistákat, a tó környékén tavasszal pazar tulipánágyásokkal találkoztam, most mindenféle más virággal. De nem ám csak néhány  helyen, hanem mindenütt. A fő utca járdája mentén két oldalt kétsávos út szélességű ágyásokból ontják a virágok az illatukat. Szépen megkomponált formában, színnel, tényleg hangulatos, és őrülten jól néz ki.

A tömeg nem jellemző, inkább kellemes nyüzsinek mondanám, és van itt minden, hogy jól érezzük magunkat.

Kezdjük ott, ha megérkezünk, központi nagy parkolóban hagyhatjuk autónkat, no nem ingyen, valamiből a városnak is élni kell. Viccesnek találtam a parkoló automata mellett bámészkodó embereket, nem tudták hogy is kell jegyet venni. Én meg végre otthon éreztem magam, ez már megy. Pénz bedob, rendszám beír, aztán már nyomja is a kis cetlimet a gép.

A parkolóból egyenesen a piacra vitt az utam, szombatonként (és szerdán is) kistermelők várják a vásárlókat. Friss paradicsom, zöldbab, mogyoró, sajtok, kovászos kenyér, minden van, ami egy finom reggelihez, vagy vacsorához szükséges. Már ha úgy döntünk, hogy nem étteremben akarunk enni, hanem magunk főzünk egy apartmanban.

Apartmanból rengeteg van, bizonyára találunk ízlésünknek és pénztárcánknak megfelelő helyet. Ha pedig nagyobb luxusra vágyunk, válogathatunk az olcsóbb és ötcsillagos hotelek között is. Általában mindegyik színvonalas, hiszen ez a hely már régóta nemzetközi hírnévnek örvend.

Szóval a piac. Nem túl nagy, nem is kicsi, éppen kellemes ahhoz, hogy bejárjuk, és ha nem akarunk élelmiszert venni, nézelődni akkor is érdemes. Régiségek, finoman szőtt szőnyegek, táskák, kis kosárkák várnak bennünket, és még sok apróság.

Aztán ott vannak a “butikok”, az olcsóbbak a piacon, a drágábbak a sétáló utcák mentén, s ha már nyaral kicsit az ember, lazábbra fogja a gyeplőt pénzköltés terén is, be lehet még szerezni egy-két leárazott darabot a gardróbunkba.

Tényleg nincs tömeg, nem kell sorba állni, a kávézók száma is emelkedett. Azért ha sütit szeretnénk, inkább autózzunk el Gyenesdiásig, hogy a Móni süti maradandó kulináris élményeket hagyjon gyomrunkban. Vagy az agyonreklámozott – Móni sütitől nem messze lévő – Bringatanya fagyiját kóstoljuk meg, nekem nem jött be, de ez ne riasszon el senkit.

Kulináris élményeket én a Brix bisztróban szereztem. ahol a modern kulináris trendeket újszerű dizájn-nal álmodták meg, s ez nekem tetszett. Körömpörköltet ettem a napi ajánlatból, és istenien tálalták. Fekete lapon, gyűrt, most divatos zsírpapíron két szelet pirítósra halmozták a kicsontozott cuccost, és mellette még egy kis tálkában is kaptam a pörköltből. Kovászos kenyérrel és kovászos uborkával tálalták. Remek volt.

Éttermet mindenféle stílusút találunk, a salátástól a magyarosig, utcai kiülőstől kezdve a puccos belsőig, ki-ki ízlésének megfelelőt keressen. No de ne ragadjunk le a kulináris élményeknél, lépjünk tovább, és lássuk a fő attrakciót, ami miatt az emberek általában Hévzre jönnek.

A tófürdő. Ritka természeti kincsünk 4,44 ha területű, s ezzel Európa legnagyobb gyógyvizű tava. Gazdag ásványi anyag tartalmának köszönhetően sokféle betegségre ajánlott, de sima relaxálós fürdésre is tökéletes. A tó megújult környezettel várja fürdőzőit, és ne riasszon el senkit a 2-38 m mélység sem. Ez a szám mindenütt ki van írva, kicsit félelmetes is, hiszen krátertóról beszélünk. De. A vízen folyamatosan cirkáló vízimentő biztonságos érzést ad. Az öltözők, zuhanyzók, WC-k,  kulturáltak, és szinte mindenki kis habszivacs úszórudacskával a nyakán úszkál. Biztonságos, és kényelmes.

De beszéljünk azokról, akik csak fürdőznének, és nem úszkálásra vágynak. Vannak kapaszkodóhelyek a tavon, ahol ejtőzhetünk, de nekem legjobban a fémrácsos megoldással a tó felett “lebegő” pihenőhely tetszett. Benne ültünk a meleg vízben, biztonságos ráccsal a talpunk alatt, akár napon, akár árnyékban, mindegyikre lehetőséget nyújt. Fölöttünk a büfé, minek is mennénk úszkálni.

És van más is. A rácsos pihenőhely másik oldalán újabb rácsos pihenőhelyet találunk, de itt – fogalmam sincs milyen módon – de iszapfürdőbe léphetünk. Aztán leülünk a padokra, és magunkra pakoljuk a rendkívül ronda, kissé büdös, de gyógyhatású iszapot. Olyan érzés lehet, mintha langyos szart pakolnánk magunkra. De esküszöm jó volt. Térdig ér az iszap ha leülünk, és finoman a lábunkkal szedhetjük föl a cuccot, aztán ki-ki kedve szerint keni magára, vagy fájó helyeire.

Nem kell kétségbe esni, utána csak feljövünk a lépcsőn, és sok tusoló vár bennünket, kiverethetjük a bugyinkból is – ahogyan mindenki megteszi- az iszapot. Utána persze rendes zuhanyzás is lesz, de ez jó buli, és elvileg hasznos.

Természetesen sok más lehetőség is van a spaérzés kiélvezésére, részletekről, árakról, lehetőségekről itt tájékozódhattok: https://www.spaheviz.hu/

Ha ráuntunk a fürdőzésre, irány a város. A tó környékén klassz villaépületeket találunk az 1870-es években épült villáknak külön történetük is van. Rövid sétával bejárható a tó környéke, és parkja. Villa történetek itt: https://www.heviz.hu/hu/fedezze-fel/latnivalok/tofurdo-epuletek-es-villak

Semmiképpen ne hagyjuk ki az Árpád kori templom megtekintését, mely Hévíz Egregy városrészében található, kis régi temetőt vesz körül. Gyalog sincs annyira messze, így az úszás után még egy fitnesz programot beiktathatunk a napunkba.

Hévíz kicsi város, de négy szép temploma van, közülük is az Árpád kori a kedvencem. Mellesleg a kék túra útvonala is itt vezet át a városon.

Az Egregyi városrészben is találunk jó éttermet, borozót, nyugodtan kipróbálhatjuk őket. Egy pohár borral nincs mit veszíteni.

Templomokról bővebben itt: https://www.heviz.hu/hu/fedezze-fel/latnivalok/templomok-imahelyek

Ha több napig maradunk, járjuk be a környéket. És ne csak a klasszikus látnivalókat, amit már unalomig elcsépeltek, hanem a ritka természeti szépségeket nem túl divatos gyaloglással összekötve.

Persze csodás a keszthelyi Festetics kastély, és nincs messze a Sümegi vár, de több élményt ad, ha felgyalogolunk a Rezi vár romjaihoz, vagy éppen a Zalaszántó határában lévő Tátika várhoz. Erdő, friss levegő, szép kilátás, ennyit ígérnek itt a hegyek. Élménykilátó Hévíz határában is található, nekem nem szimpatikus hogy fizetős, inkább kicsit gyalogoljunk, és válasszuk az ingyenes távolabbiakat.

Nem kell visszamennünk a Balaton partjára ahhoz hogy élményekhez jussunk, járjunk egyet Cserszegtomajon, fedezzük fel a Vadleánylikat, vagy járjunk a tündérek és boszorkányok nyomában.

Tündérek és boszorkányok

Hévíz sokféle lehetőséget ad a szórakozásra, használjuk ki, legyünk büszkék rá, és valljuk be magunknak, hogy gyerek korunk óta nem jártunk itt, épp ideje ismét felfedezni.

Ui: fotókat lusta voltam feltölteni, de az élményt átadom, remélem kedvet csináltam így is egy kis Hévízi utazáshoz.

 

Kövess a közösségi oldalakon is!

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony