Egy eltűnt falu nyomában

A szmog elől menekülve a Vértesi erdők friss levegőjére vágytam, és felfedezni egy eltűnt falut Gánt közelében. Kápolnapuszta 4 km-re fekszik Gánttól, a kék jelzésen majd a kék kör jelzésen juthatunk oda. Jelenleg a kék egy kicsit elkerüli, a régi kék jelzés azonban még látható. Itt forgatták egykor Rockenbauer Pálék a “Másfél-millió lépés Magyarországon egyik részét.

A falucska az 1790-es években 101 lakost számlált, 1930-ban 62 lakosa volt. Az 1950-es években már csak 4-5 család maradt Kápolnapusztán, 1980-ban pedig már csak 1 személy.
Kápolnapuszta sorsa azonban 1945. március 16-án megpecsételődött. Hogy mi is volt az igazság, nem tudhatjuk, és nem is szívesen emlékszik vissza senki.
A háború alatt Csákváron repteret alakítottak ki a németek, amit az idevonuló front orosz katonái december 24-én szenteste támadtak meg. A támadás megakadt, és 3 hónapos állófront alakult ki.
Az orosz partizánok már 1944 őszétől élelmiszer szerzés céljából Kápolnapusztára jártak fosztogatni, és a helybélieket vérfürdővel fenyegették meg, ha elárulják őket.
Karácsonykor a népnek eleget lett, feljelentést tettek a csendőrségen. Egy partizánt elfogtak, aki Mór mellett megszökött, és a 2. ukrán fronttal visszatért és bosszút állt a falun.
Az összes helybéli férfit megölték, azt a két civil magyar katonát is, akik a pincéből lőttek vissza. A legfiatalabb férfi 20, a legidősebb 70 éves volt.

A temetőben sok sok síron azonos a halálozási időpont. 1945. március 16. Egy falu ennyi volt csupán…..
Kápolna férfi nélkül maradt, az asszonyokat, gyerekeket kitelepítették.
Azt is lehet hallani, hogy a fosztogatáskor a két civil katona kezdett lőni, ezért álltak bosszút az oroszok. De az is lehet, hogy csak pusztán a feljelentésért álltak bosszút a falun. Kegyetlen bosszú volt, halál, vér, fájdalom. Ma már csak egyetlen romos ház maradványát találjuk meg, és a szépen rendben tartott temetőt a falu előtt ha Gántról megyünk, jobb oldalon.
A falu mellett a Vörösmarty forrásnál padok, asztalok, kis tűzrakóhely és esőbeálló árválkodik, szerintem mióta a kék jelzés elkerüli a falut, nemigen járnak ide turisták.

A falu végén máig láthatóak a magyar katonák frontvonalhoz kiépített árkai. Szomorú kép, egy faluból nem maradt semmi, csak egy rom, egy bedőlt pince, néhány kerítésoszlop, és a sírok a temetőben. Visszafele csendesen sétáltunk, gondolatainkba merülve, a temető szívszorító látványa nem kíván szavakat.

A temetőben 1993-ban emlékkeresztet állítottak, ez áll rajta:
KÁPOLNAPUSZTA LAKÓINAK ÉS ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE, A MÚLT ÖRÖK TANULSÁGAKÉNT.
UTÓKOR EMLÉKEZZ:HÁBORÚ, KITELEPÍTÉS, HALÁL.
Aki többet szeretne megtudni erről a szép kis kirándulóhelyről, és szeretne egykori szép fotót is látni, itt megtalálhatja: http://www.gant.hu/
Talán jó lenne ismét felfedezni a környék szépségét, túrákat kirándulásokat szervezni a környékre, hiszen Kápolnapuszta fekvése rendkívül szép. Egy szurdokban fekszik, kétoldalt magasan emelkednek ki a Vértes fehér sziklái.

A falu előtti kis elágazás egy vadászházhoz vezet. Csendes magányában áll a házikó egy dombon, közel a forráshoz.

Gántra visszaérkezve és még otthon is többször eszembe jutott ennyi maradt egy faluból, egy romos ház, egy emlék, és szomorúság. Most már csak ezt a romos házat találjuk.

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony