Két ország határán – Bad Radkersburg – a termálváros.

Egy kis év végi kiruccanás keretében két ország határán jártam, Szlovénia és Ausztria határán, egy bájos kis városkában, Bad Radkersburgban. A kis város nincs messze a határtól, akár Ausztria felől közelítjük, akár Szlovénia felől. Mindkét útvonal gyönyörű dombok, lankás tájak között vezet. Ausztria felé Rábafüzesnél átkelve közelítettük meg, hamar letérve a főútról. Az út, mondanom sem kell szuper jó minőségű, apró falvakon, szétszórt házacskák környezetében vezet, szurdokok, folyók mellett, mígnem a Mura parti városkába érünk. A várost már messziről uralja a hegy tetején álló kastély, melybe – bár magántulajdonban van – női fifikánknak, és barátnőm jó német nyelvtudásának köszönhetően sikerült bejutnunk.

A kedves úriemberek készséggel meséltek a szlovén milliomos üzletemberről, aki a tulajdonos, és éppen 20 éve vásárolta meg a kastélyt, és felújította. Nincs benne múzeum, csak lakrészek, és egy hatalmas pince, ahova beinvitáltak bennünket. A tulajdonos Svájcban él, s érzésünk szerint itt csak a pezsgő és borgyűjteményét tárolja. 🙂

A pincében százával álltak a jobbnál jobb minőségű kiváló olasz és francia borok, valamint az egyedi kastélycímkével ellátott francia minőségű pezsgők. Ebből én is kóstolhattam, tényleg finom száraz, erős, ütős ital volt.

A kastély mellett fontos látnivaló a várost uraló várfalak maradványai, valamint a régi templomok, és a most karácsonyi fényekben pompázó régi városcentrum. A város érdekessége, hogy a Mura folyó szeli ketté, egyik oldal Szlovénia, a másik oldal pedig Ausztria. 2007-ig még  vámosok sétálgattak a hídon, most igazi a határtalanság érzése, szabadon közlekedhetünk egyik országból a másikba.
A két ország egy városon belül – azért érzékelhető, nemcsak a szlovén és német feliratok váltakozása miatt, hanem az emberek arca, élettempója is különböző. A szlovénokra a vidámság, csibészség a jellemző, a németekre a szabályosság, és precizitás.
A folyó egyik partja jelenleg Bad Radkersburg – Ausztria, másik fele pedig az ikerváros Gornja Radgona, Szlovénia. Az már csak a hab a tortán, hogy egykor magyar város volt, Regede néven.
A város eredete 1260-as évekre vezethető vissza, vásártartási jogot kapott, I. Albert német király alatt, a városkép precízen tervezett várost mutat. A 13. század végén Radkersburgot fallal vették körül, hogy a Magyarország ellen létrehozott erődrendszer része legyen. Később, mivel az osztrákok és a magyarok győzelmet arattak a Horvátországot megszálló törökökön és bosnyákokon, 1480-tól 10 éven át a Magyar Királysághoz tartozott. A török hódítás idején a vár fontos szerepet játszott a Mura völgyének védelmében, várát  modernizálták és megerősítették. 1880-tól kiéleződött a Radkersburgi német és szlovén nyelvű polgárok viszonya, majd az I.  világháború után felkelés tört ki, és a város megosztását a Saint-germaini békeszerződés szentesítette.Radkersburg déli városrésze Gornja Radgona néven az új délszláv állam része lett, a  régi Regede lakosságának 88, területének 50%-a pedig Ausztriához került. A II. világháború majdnem az egész várost elpusztította, alig négy épület maradt sértetlen. 1941-ben a Wehrmacht innen indulva támadta Jugoszláviát, majd 1945-ben a Vörös Hadsereg elfoglalta a város déli felét, a visszavonuló németek pedig felrobbantották a Mura hídjait. A háború után a jugoszláv oldalon élő német nyelvű lakosság Ausztriába menekült, a folyó két partján lévő államok között több, mint két évtizedig igen fagyos volt a viszony. A szlovén és az osztrák városrész közötti hidat csak 1969-ben nyitották meg újból. 1970 körül Radkersburgban termálvizet fedeztek fel, amelyre később komoly termálturizmus épült. A 2007-es schengeni egyezmény kiterjesztésével megszűnt a két városrész közötti határellenőrzés, azóta a szlovén és osztrák városrészt egyre szorosabb kötelék fűzi össze. És ez így helyes. 🙂
A történeti kitekintőhöz még annyit, hogy a védelmi várfalak az egész városkát behálózzák, a termálfürdőt pedig mi is felfedeztük.

A belépő borsos ugyan (26 Eur/fő kompletten szaunával) de minden van, mi szem-szájnak ingere. A wc olyan tiszta, hogy enni lehetne a kőről, az egész fürdőépület nagyon modern, és nagyon higiénikus. Több termálvizes medence van, különböző hőfokokkal, és szaunakomplexum, az osztrák szokások szerint nudista módon. Aki nem idegenkedik ettől, nagyon fogja élvezni a különböző szaunákat, és magyar szóval sem fog találkozni. Van hagyományos finn szauna, melyben különböző felöntések vannak, (mi a rózsa olajos felöntést próbáltuk ki) aztán van panoráma szauna, melynek minden oldala üveg, és főleg sötétedés után szuper a kilátás a fürdő ápolt területére. Este lángok égnek és különböző fényforrások teszik hangulatossá a területet.
Van bioszauna, gyógynövényekkel, nyugtató fényjátékkal, vulkánszauna, szintén 55 fok körüli, halk zenével, többszemélyes infra szauna, gőzfürdő, és pinceszauna. Ebben boros felöntések vannak, sajnos nem sikerült bejutnunk, a meghirdetett idő előtt már fél órával tele volt. Ha valaki szeretne ilyet, érdemes időben beülni.
A felöntés alatt a szaunamester belocsolja illóolajos vízzel a kályhát, és a felszálló forró gőzt törülközővel a beülőkre legyezgeti. Ez többször ismétlődik, és a végén az ember bőre babafinommá változik. 🙂
Hazautazáskor a Szlovénián át vezető utat választottuk, melynél hangulatosabb, változatosabb úton rég jártam. Dimbes-dombos táj, szőlőültetvényekkel, elszórtan házikókkal, a dombok tetején romantikus templomokkal, tiszta meseország. Érdemes ide külön időt szánni, hiszen látnivalókban és természeti szépségekben, valamint borban gazdag vidék. Én mindenképpen tervezem, hogy újra eljövök.

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Carnuntum

Carnuntum a Római Birodalom Pannonia provinciájának fővárosa, katonai tábor és hatalmas polgárváros volt az ókorban. Alsó-Ausztriában található. Ha utazunk, keressük

Elolvasom »

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony