Jóideje nézegetem a 8-as úton Székesfehérvárról Veszprém fele menet a barna turisztikai táblákon a Szaléziánum feliratot. Nem tudtam mi lehet, csak sejtéseim voltak, és a szép tavaszias hétvégén elhatároztam, hogy megnézem. Veszprém romantikus kis város, jó éttermekkel, sok látnivalóval, mindig új felfedeznivalót kínál. Utoljára dermesztő hidegben jártam itt, most jó volt élvezni a csepergős időben a tavaszi 15-16 fokos hőmérsékletet. Az Óváros tér parkolója ingyenes hétvégén, így ott hagytam az autót, és gyalog indultam a várba. Akárhányszor is megyek fel, mindig találok valami érdekességet, amit még nem láttam. A vár maga is megér egy blogbejegyzést, így legközelebb alaposan bejárom. Most a Szaléziánum volt a cél, mely Érsekségi Turisztikai Központ is egyben. Vonzó gyógyvizeink és fürdőink után alakul a vallási turizmus is Magyarországon. A Szaléziánum a Bíró-Giczey házban kapott helyet, a várban, (Vár u. 31.) a Szentháromság szobor melletti tér részeként. Nevét Szalézi Szent Ferencről kapta, ki az írók, újságírók, és manapság talán a blogírók védőszentje.
A Szaléziánum egész évben nyitva van, (10-től 17-ig) a belépőjegy 1200 Ft, melyhez képeslapot kapunk ajándékba. A belépő tartalmazza az audio guide árát is, a fotójegy külön 500 Ft. Az audio guide a megfelelő számokat nyomkodva tökéletesen idegenvezet az épületben. Hasznos, és lényeges információkat közvetít, kellemes zene kíséretében. Az épület a XVIII. században a híres Padányi Bíró Márton püspök lakásaként szolgált. (Róla már írtam a Sümegi bejegyésemben tavaly) A püspök kedvelte és támogatta a művészeteket, melyeket kulturális élmény formájában itt mi is megkapunk. Az első helyiség amit megnéztem, az egykori konyha. Alatta eredetiben látható az egykori borospince padozata, mivel talpunk alatt átlátszó üveg felület van. Alig merek rálépni, aztán már élvezem. Ma ez a helyiség a halimbai füvesszoba. A híres pap gyógynövényeit remek tárlat mutatja be, s eszembe ötlik, gyerekkoromban anyukám sokszor ivott teát, melynek zacskóján a halimbárium kifejezés állt. Most értettem meg, mit is takar ez a szó. Rendkívül sokféle gyógynövényből készültek a halimbai füves pap teái, különböző betegségekre, és általában az egészség megőrzésére. A vitrinek modernek, a teákat pedig a teázóban meg is kóstolhatjuk.
A gyógynövényeket eredetiben is megnézhetjük a gyügyfüves kertben, ahol betegségek szerint készültek az ágyások. Az épületben található teázó remek hely, feltétlenül próbáljuk ki a pannonhalmi bencések gyomorkeserűjét, és a halimbai immunerősítő teát is ajánlom. Amíg fogyasztjuk italunkat, szakszerű előadást hallhatunk a teákról, de akár még a szamovár használatáról is.
A pincében megismerkedhetünk a gyertyaöntés rejtelmeivel, a kertből pedig pazar kilátást élvezhetünk.
A ház nagyon sok érdekességet kínál, egyik kedvencem az udvarban kis épületben lévő hegedűkészítő műhely volt. A mestert munka közben láthattam, kezében boszorkányos gyorsasággal forgatott egy apró reszelőt. Megtudtam tőle, hogy a hegedűk három féle fából készülnek, hogy nem minden hegedűkészítő tud hegedülni, és hogy ő maga, a nagyapja műhelyében szeretett bele a mesterségbe. Sümegi Elemér honlapját itt lehet megnézni: www.sumegiviolin.com
A csodás hangszerek után az emeleten Fekete Istvánról szóló időszaki kiállítást néztem meg, kinek rengeteg könyve közül főleg a Tüskevár a kedvencem. Legtalálóbb idézetét a falra is kitették:
“A berekben nincs protekció, és a tél nem ismer pótvizsgát. Itt állandóan tudni kell az egész anyagot, mindennap felelni, súgni nem lehet, és egyetlen rossz felelet az élet bukását jelenti.”
Már nem először járok róla szóló kiállításon, de mindig van új információ, pl. hogy fél szemét kiverték, szétverték a veséjét az Ávo-sok. Élete is kész regény. Göllén született, az Óvári mezőgazdasági iskolába járt, Ajkán élt feleségével, két gyermeke közül Edit apáca lett, ma Bregenzben él. Híres barátai és vadásztársai voltak: Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond. 56-ban disszidált, és Amerikában még három diplomát szerzett. Szóval rendkívüli ember, a kiállítás pedig meg is mutatja ezt.
A Szaléziánum egészét nem lehet itt bemutatni, látni kell. A barokk hangulatot kiválóan megteremtik a kis puttók a falakon, a fülhallgatóval hallgatható egyházzenei művek Mozart-tól, és Padányi Bíró Márton tárgyai. Van látnivaló bőven, nagyon érdekes pl. a liturgikus időkerék, mely a katolikus egyház ünnepeit, időszakait ábrázolja nagyon modern és érthető formában. Belső körében pedig az egykori tűzvigyázók énekeit olvashatjuk az óra állása szerint.
A XVIII. századi Veszprémben a városi tűzvigyázók őrizték az alvók nyugalmát, és az éjszakai lámpákat, s az utcákat járva óránként felhangzott énekük. Sajnos ez a szokás már vagy száz éve abbamaradt, pedig nagyon helyes kis énekek voltak. “Tizet ütött már az óra, elmégy te is nyugovóra” Természetesen ezeket is meghallgathatjuk az audio guide segítségével.
Még sok mindent írhatnék, de kéretik elmenni, élőben megnézni, a barokk falfestéseket, a püspök Mária Teréziától kapott tárgyait, stb. Most csak ízelítőt szerettem volna a sok látnivalóból, és kedvet csinálni a látogatáshoz.
A Szaléziánum előtti Szentháromság szobor is Padányi püspök megrendelésére készült. Az Érseki Turisztikai Központról elmondható, hogy kedves, és lelkes személyzete van, tiszta toalettjei, és gyermekek számára is érdekes interaktív játékai. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kúltúrát, és művészetet. A vár még sok más látnivalót is kínál, szép szobrokat, a Püspöki Palotát, Gizella múzeumot, számtalan templomot, és a Tűztoronyba sem jutottam még el.
A vár végén található Szent István és Boldog Gizella szobra mellől pedig megunhatatlan, pazar kilátás tárul elénk.
A város turisztikai fejlődése megugrott, a vár alatti sétány mellett a Séd partján is parkosítottak, szebbnél szebb helyeket kereshetünk fel, legközelebb a Margit romokhoz látogatok.
A Szaléziánum honlapját itt lehet megnézni: http://szalezianum.hu/szalezianum
