A Kis-Kárpátok várai után további Felvidéki várak nézésének szenteltem. Az időrendi sorrend kissé felborult, mert előbb néztem a várakat a Sneebergi túránál, és elmaradt az a bejegyzés. De mindenképpen szót kíván, most pótolom tehát ezt a kirándulást.
A Felvidéken, a határtól nem is nagyon messze számos középkori magyar várrom található. Jószerivel nem is ismerjük őket, pedig érdemes megnézni, felfedezni a határon túli Felvidéki várakat is. Uniós támogatásból szépülnek is, vagy legalábbis a táblákon többnyire az szerepel, hogy “Turistaút a Vág-Duna-Ipoly völgyében, az Eurórégió középkori várain át.” Szépen hangzik, és mindenképpen felfedezésre érdemes.
Komáromnál hagytuk el a határt, az első vár amit megnéztünk, Gymes vára volt, Gimeskosztolány községnél, ( szlovákul Kostoľany pod Tribečom) 86 km-re fekszik Komáromtól. A falu a Tribecs hegységben fekszik, 245 m tengerszint feletti magasságban. Az autót a faluban hagyjuk, s innen kb. 3 km-es gyaloglással jutunk fel a várba. Az út erősen emelkedik, a nap is tűzött, így a kora reggeli idő ellenére meleg volt. Feljutván kissé csalódtam, hogy a szép romok elhanyagolt környezetben vannak, legalább a gazt lekaszálhatnák. Pedig feltárások folynak, ottjártunkkor éppen munkások érkeztek a romokhoz.
A vár minden oldaláról gyönyörű a kilátás a környező dombokra, erdőkre. Élvezetes a körbejárás a romok között, főleg ha tudjuk a történetet is.
A várat kb. 1265-ben kezdték építeni. Csák Máté neve itt is szerepel, mint sok más Felvidéki vár bevételénél, majd Forgách Balázs a tulajdonos. Harcászati szerepét hamar elvesztette, Nyitra várától vált függővé. A török 1589-ben feldúlta a környékbeli falvakat, de a várat nem sikerült bevennie. 1704-től II. Rákóczi Ferenc csapatai uralták, majd később a rozsnyói püspök vette meg. 1755-ben újjáépítették a Forgáchok, akkor készült a várban a szép barokk kápolna, melynek nyomai most is láthatóak.
1722-ben a család barokk kastéllyá építtette, majd fokozatosan elvesztette szerepét. Kb. 1848-ban hagyták el végleg. Ezután került a vár elhanyagolt állapotba, és pusztulásnak indult.
Meg kell nézni, érdemes, szép kirándulóhely. A faluban még egy érdekesség található, egy kis románkori kápolna, a várral átellenben, a faluhoz közeli hegyoldalban.
Sajnos a szép kis templomot nem tudtuk megnézni, zárva volt, pedig egyik legrégebbi román kori templom, eredeti freskókkal.
Következő kirándulási célpontunk a 35 km-re lévő Garamszentbenedek temploma volt, mely szlovákul Hronsky Benadik. I. Géza alapította bencés templomát és kolostorát, mely idegenvezetővel tekinthető meg.
A vártemplomot erődítmény veszi körül, boltíves kapun át jutunk be a templomudvarra. Magas tornyai égbe merednek, meghitt és mély érzések kerítenek hatalmukba, a történelem szele ismét megcsapott engem.
A monostort gótikus stílusban építették a XIV. században. 1536-ban még az esztergomi érsek birtoka, majd egyházi jellegét elvesztve később már csak katonák lakják.
A török is elfoglalja többször is, majd Bethlen Gábor hadai, később pedig tűzvész pusztítja el. Ami lényeges itt, az, hogy a kolostor falán emléktábla található, melyen alábbi szöveget olvashatjuk: “E helyről amely I. Gecse király kegyeletes emlékét őrzi vetetett föld IV. Károlynak 1916 dec. 30 án magyar apostoli királlyá történt koronázásához.” Nagyon szép dolog az, hogy a koronázáshoz minden vármegyéből vittek egy kis földet. Így Garamszentbenedek méltán érdemes a látogatásra.
Ha a templom mellett lesétálunk a faluba, még láthatjuk az egykori erődítmény hatalmas falait is.
Következő állomásunk Keresztúr, azaz Hrusov vára volt, melyet rövid sétával lehet megközelíteni.
Nagyon tetszett nekem, kicsit emlékeztetett a szintén sziklára épült Cseszneki várra. Ennek a romnak a környezete is szép, nem gazos, kellemesen fölsétálhatunk a romokhoz, ahol az állagmegőrzés is szépen alakul.
A bejáraton belépve elénk tárul a belső udvar, lépcsőn jutunk feljebb. Fentről fantasztikus kilátás van a környező hegyekre, és biztonságos korlátok is készültek már.
A várat a 13. században építették, a Tribec hegységen átvezető kereskedelmi utak védelmére. 1708-ban a császári seregek pusztították el, azóta hanyatlóban van. Falai közt azonban romantikus hangulat uralkodik, a szép kilátásért mindenképpen érdemes felkeresni.
A séta után az Apátkolosi temetőbe látogattunk, ahol egy nagyon érdekes Árpád kori templomot néztünk meg. Szlovákul Klizske a település neve.
A templom XII. századi, eredeti Árpád kori templom, érdekes hengeres tornyos elejével. Egy sétát mindenképpen megér, különleges csemege a történelmet szeretőknek.
Klizskétől 45 km-re találjuk Pdhradie azaz Tapolcsány községet, ahol meredek emelkedőn autózhatunk fel a falu központjába.
Innen gyalog közelítjük meg a hatalmas várat, melynek lakótornya már messziről látszik.
A kilátás természetesen most is páratlan, nem győzünk gyönyörködni.
Hatalmas vár, gyilokjáróval, belső udvarral, az udvarból felújított fahídon átjutunk a legbelsőbb várrészre, ahol színi előadások, koncertek tartásához készült színpadot, és ülőhelyeket alakítottak ki. A felújítás most is tart, remélhetőleg nem lesz egy elhanyagolt várrom, hanem fejlődő, történelmi gyökereit hirdető látványosság marad.
A falu magyar neve Kővárhely, mely már az i.e. 700-as években is említett.
1283-tól már Csák Máté birtoka. A vár a 13-14. században épült, 1440 körül a husztiák támaszpontja, majd újjáépítés, pusztulás, török fenyegetés után, lakói részt vettek a Rákóczi szabadságharcban.A falu népes településsé vált, bár az 1831-es kolerajárványnak több mint száz lakos esett áldozatul. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozottt.
Most idegen országé, a mi történelmi várromunk. 🙁
Utolsó felkeresett kirándulóhelyként Zobordarázs (szlovákul Drazovce) szép kis kápolnáját kerestük fel.
A falun átvezető út nem problémamentes, de csak úgy érzésre megtalálható a hegy alja, ahol az autót hagyhatjuk. Innen erős kaptatón haladunk, és már fenn is vagyunk a tetőn, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. Látjuk Nyitrát, a Nyitrai várat, s a környező réteket, mezőket, nagyon nagyon szép a kilátás.
A távolság Tapolcsánytól 44 km, úgy számoljunk. A templom a 200 m magas kis hegynyúlványon Szent Mihály névre hallgat, és a 12. században épült. Bemenni sajnos nem tudtunk, de kívülről is gyönyörű, és a környezete egyedülálló.
Ebbe a napba ennyi fért bele, de folytatni fogom a Felvidéki várak felkeresését, kedvet kaptam a romokhoz, hiszen igazából nincs olyan messze, s a magyarországi várak 90 százalékát már megnéztem. A Felvidéken közel 200 rom található, egyik szebb mint a másik, s nemcsak a történelmi emlék, a természeti környezet is érdekes.
Remélem kedvet csináltam egy kis Felvidéki kiruccanáshoz…
