OKT Tapolcától – Badacsonytördemicig

Megint egy kék hétvégén vagyok túl, melyet szinte nem is hiszek el, hogy még a Jóisten is támogat, az időjárás alakításával. Tavasz volt egész hétvégén, ma, hétfőn pedig szakad az eső. Jó dolgom volt, a lehető legszebb, napos, és langyos időben túrázhattam, az ország egyik kiemelkedően szép természeti részein.
Indulás Tapolca állomásról, ahol kedvesen, készségesen bélyegzett a hölgy. Az állomás melletti kávézóban finom kávét mértek, indításnak feltétlenül jó volt.

A városon átsétálni szombat reggel egészen kellemes. Kis nyüzsgő városka, hagyományos butikos főutcával, és a fő utcától két percnyire lévő látnivalókkal. A kis kitérő megéri, a Malomtó és környéke nagyon szép.

Túra után szerettem volna megnézni a Tavas barlangot, de felújítás miatt zárva. No de térjünk vissza a túrára.
A városon kívül már nem olyan szép az aszfalton való gyaloglás, a forgalom is elég nagy volt Kisapáti felé, és a szél is rákezdte alaposan. De túl kerültem ezen, és megcélozva a Szent-György hegyet, végre elhagyhattam az aszfaltot, a szőlők és hegy irányába. A jelzés rendben, a hegy pedig közeledett.

A turistaháznál pecsét rendben, bár a megújítás ráférne. Itt vannak asztalok, padok, kellemesen el lehet fogyasztani a reggelit, ebédet. Én is így tettem, és a szendvics-tea variáció után fölkaptattam a hegyre.
Meredek, csúszós, izzasztó. Mivel sokadszor járok itt, már tudtam, megéri, mert a kilátás, a körpanoráma fantasztikus.
Maga a hegy is az, a bazaltfolyások között hóvirág nyílik, a tetőn új padokat, asztalokat telepítettek, kirándulóhelynek csodálatos.

Minden irányba fotóztam, egyszerűen nem lehet betelni a látvánnyal.
A hegyet körbeölelik piros és kék jelzésekkel a turistautak, igazán kellemeset lehet kirándulni ide.

Leereszkedve térdpróbáló volt a hegy, kissé meredek, de mivel száraz idő volt, megint csak örültem a szerencsémnek. Az Oroszlános kútnál ismét pihenőt tartottam, egy bögre tea erejéig, aztán fotó a Lengyel kápolnánál, és csodálkozás egy külföldi biciklistán.

Ilyet sem láttam még, februárban rövid gatyában….

A hegyről ereszkedve szépen gondozott szőlőket találhatunk, borászatokat, visszatekintve pedig a Vércseszirtet fotózhatjuk.

Szigligetig végig aszfalton gyalogoltam, nem a legjobb megoldás, de óhatatlan, és a panoráma innen is jó, pedig lent vagyunk.

Oldalra pillantva a holnapi célt látom, a Badacsonyt, és bőséges belvizet az út mentén.

A vár alatt lévő pénztárban reméltem a pecsétet, de felköltözött a bejárathoz, így újabb hegymászás következett. Aztán a csalódás, hogy a pecsét lent van, a templomnál.
Ha várat akarunk nézni, természetesen oké, de annyiszor voltam már benne, hogy most nem szerettem volna időt veszíteni a szélben történő bámészkodással.
Szóval le, aztán pecsét, aztán irány az Avasi templomrom.

Fotó, majd megint a nyomasztó aszfalt, egészen Badacsonytördemic állomásig.
Mai táv:16,7 km
Szint: 477 m

Aki a mai napi látnivalók részletesen érdekelnek, keressen rá a blogomban, már írtam róluk többször.

És most pár szó a nehézségekről. A beszámolóim vidámnak hangzanak, és a túra általában tényleg remek mindig. De. Azért éjszakánként fájnak a lábujjaim, és ezen a túrán pl. végig nyomta a bakancs a sarkamat. Szóval ne képzelje senki, hogy a kék túra álommenet. A kék túra kemény teljesítés, a látványért, szépségért meg azért a jó kis jelvényért bizony szenvedni is kell egy kicsit. De a lényeg, hogy megéri. Ezt nem szabad elfelejteni. Így amikor fájó lábujjaimat áztattam a panzió zuhanyzójában, eszembe sem jutott, hogy ez bármit is számít. Csak egy kicsit sajnáltam magam. Ahogy egy nőnek kell. 🙂
A szállásom itt: www.leofogadotapolca.hu
Kellemes, tiszta szállás, 4000 Ft/éj. Alatta a Peppino Pizzériában finom volt a pizza. 🙂

Kövess a közösségi oldalakon is!

Jakab Erzsébet

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony