Szombaton egy rövid túrát tettünk Csórról, a Fehérvár-Palota nagy teljesítménytúra részeként. Az idő remek volt, már kívántam az őszi erdő látványát.
Műv.ház, lelkes ismerősök, pénz befizetés, csekkolás, itiner, aztán indulás a hegyre a piros kereszthez.
Az útvonal nagyon szép, bár könnyűnek nem mondható a sziklás köves talaj miatt. Az őszi erdő és a fehér sziklák látványa megkapó. Többször kereszteztük az egykori hadiutat, az is köves persze. A Szenes Horog a Meredélyfő, mind a túra része, egy nagy kört írtunk le a leglátványosabb részek körül.
Az első ellenőrzőponthoz le kellett ereszkedni egy jó meredek köves ösvényen, aztán fölmászni a sziklák tetejére. Kilátás pazar, ismerős jó sok. Hiába, hazai túra, sokan jöttek ebben a szép időben. Hol Fehérvárt láttuk a hegyek tetejéről, hol Pétfürdőt, hol a Baglyast. Nagyon szép volt akárhonnan nézegettünk.
Egy kör lejtőnek az erdő mélyén, aztán fennsík ismét, majd pontőr a lövészárokban. A szél nagyon fújt, de hideg nem volt.
Az erdő minden színben pompázott, a sárgától okkerig, bordó és vörös, a zöld minden árnyalata, színkavalkád egész nap. Ez ám a feltöltődés testnek és léleknek.
Elfáradni ebben a rövidke túrában is el lehetett, a le-föl menés, bokaerőltető volt. Ellátmány cerbona, és a végén zsíros kenyér, finom tea. Emléklap, kitűző, minden rendben. Szép volt, és jó volt. Ajánlom mindenkinek. Nem is látszik, hogy Csór körül ennyi szép látnivaló van. A Szenes Horog fehér sziklái, és peremei külön megérnek egy misét. Gyertek, kiránduljatok, túrázzatok. 🙂
