A túra idején szakadt az eső Székesfehérváron és környékén, de ez nem tántorított vissza attól, hogy elinduljunk Gyugyra. Elvégre nem vagyunk cukorból, hideg nincs, egy kis eső nem árthat, és legalább egy pici részben mi is “mentjük a Béndeki kápolnát”.
De nemcsak a nemes cél, a kápolna megmentése, hanem a Somogy környéki dombok megismerése is a célunk volt. Még nem jártam errefelé, és nagyon örülök, hogy megismertem ezt a csodás tájat.
A túra Gyugyról a Kálváriától indult. Az M7-ről Lengyeltótinál kell lefordulni, így az autópálya gyorsasága miatt egy óra sem kellett, és már nevezhettünk is a kápolnánál.
No, ez még nem az a kápolna amit meg kell menteni, ez egy Árpád kori templom, csodás környezetben, energiát adó dombon, a Szent-György törésvonalak mentén.
http://bucsujaras.hu/gyugy/index.html
Aki tehát itt tölt egy-két órát, bizonyára feltöltődik energiával, ad egy-két plusz pontot az egészségének.
A Kálvária nagyon látványos, akár csak egy kisebb kirándulásra is érdemes a környék.
No de lássuk most a mai túrát: a templom mellett két fiatal hölgytől megkaptuk az ezer forintos nevezési díj után az útvonalunk tervét, a pecsételő papírokat. A nevezési díjat egy az egyben megkapja a Béndeki kápolna a felújításra. Nagyszerű cél!
A túra kezdetén ugyan szürke és felhős volt az ég, de nagy szerencsénk volt, mind a 16 km-t megtettük úgy, hogy nem esett az eső.
A falu határában a még romosan is szép Kacskovics kastélyt láttuk, ami magánkézben van, és éppen felújítják.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7881
A szép látnivaló és zöld dombok után következett a “sáros” út, ami bizony eltartott egy darabig, de csak picit vont le a túra élvezeti részéből.
Friss levegő, zöld lombok, kezdődő barnás őszi színek, a dombok tetején szép kilátás. No és csend, nyugalom, igazi stresszmentesítés. Kirándulni, túrázni kell, minden porcikám kívánja az egész heti irodai számítógépezés és görnyedés után. Túra végén, mintha kicseréltek volna, friss vagyok, és vidám, és lekerül az egész heti nyűg a vállamról.
Az erdőben, és mezőkön túra közben szép gombákat láttunk, és volt szerencsénk helybéliekkel is találkozni, beszélgetni. Egy férfi és egy kisgyerek kísért bennünket egy darabig, ízes helyi beszéddel ecsetelve az egykori Béndek falu történetét.
Jólesett hallgatni, és látni, hogy még szerénységükben, szegénységükben is kedves, barátságos, jóravaló emberek.
Hamarosan elérkeztünk a túra fő attrakciójához, a Béndeki kápolnához, ahol a szervezők a tűz körül ülve főztek, és várták a túrázókat.
Egy utolsó meredek dombot megmászva elénk tárult a kápolna.
A szép kis kápolnán már megkezdődtek a helyreállítások, a tető már új, és látszik a folyamatos munka. Nagyon jó idegenvezetést is kaptunk, a lelkes “megmentő” személyesen üdvözölt minket, és mesélt a történelemről, és a folyó munkákról is.
Jó érzés hogy felkarolták és szívükön viselik a kis kápolna sorsát. Nem mellékesen üdítőt és müzli szeletet is kaptunk.
Az egykori Béndek faluról és környékéről bővebben itt:
http://www.poganyvolgy.hu/menu.cgi?menu1=8&menu2=6
A kápolna feltárása során a kikerült csontokat összegyűjtik, hogy majd végső nyughelyre kerüljenek, ha befejeződtek a munkálatok.
A romok mellett régi sírok is találhatóak, a templomok megszentelt helyen épültek, és sokszor köréjük temetkeztek.
A kápolna után Hács falu felé vettük az irányt, az előző napi esőktől csudazöld volt minden. A falu határában utolért minket efemm is, egy darabon együtt gyalogoltunk, aztán mi megálltunk falatozni, hogy a további kilométerekre erőt gyűjtsünk.
A végén szép kitűző és emléklap járt, és az élmény, a szép túráról. Köszönjük a szervezést, és kérek mindenkit aki olvas, ha teheti jöjjön el jövőre túrázni, mert a szervezők nagyon kedvesek és lelkesek voltak, az időjárás ne rettentsen el senkit!
A szervezőkről itt: http://portal.622gg.hu/online/
Ha valaki járt a túrán, és olvas, küldjön nekem fotót, beszámolót, megjegyzést címemre:
jakab.erzsebet0@gmail.com
