December 5-én Mikulás túrára mentünk. A túra Bodajkról indult, a Gaja völgyön át tettünk egy kerülőt. A szervezők jó kis útvonalat találtak ki, minden fontos látnivaló fel volt fűzve a 10 km-es távra.
Bár már minden ismerős volt, a táj, a Bakony, minden időszakban más arcát mutatja. Most kellemes túraidő volt, a december ellenére. Délutánra még a nap is kisütött.
Elsőként a Bodajki Kálváriára mentünk fel, ahonnan szétnézhettünk, mert a panoráma csodás.
Következett rétek és erdők után az Alba Regia forrás,
majd a Gaja völgy. Az egykori Ádám-Éva fája helyén remek új fahidat találunk, át is keltünk rajta.
A völgy megunhatatlan. A patak, a turistaút, a fák, a sziklák, a zöld moha, szebbnél szebb látványosságok, igazi turista paradicsom.
Sokan túráztak, mi is vidáman gyalogoltunk a Pisztrángosig, ahol a Télapó várt minket, és ajándékot osztogatott. 🙂
Megkerültük a “tavat” és visszafelé a Gaja patak másik oldalán sétáltunk, egészen a Varjúvárig. Egykor “menő” turistaszálló volt, a negyvenedik szülinapomra két napra béreltem ki, és jó kis parti, bográcsozás, sörivás, meg asztalon táncolás színhelye volt. Ma elhagyottan, szomorúan várja új gazdáját, aki ismét törődik vele.
A Varjúvár mellett fölmásztunk a meredek sziklás oldalba, és a tetőről napsütéses panorámát láthattunk. Alattunk Balinka háztetői, és a szurdok sziklái, nagyon remek kis kilátópont ez.
Még egy kis erdő, majd az egykori szintén elhagyott sípályán ereszkedtünk vissza Bodajkra.
Szép túra volt, jó szervezéssel, a végén teával, zsíros kenyérrel, és csinos kitűzővel.
