Régóta vágyott álmom teljesült, amikor két hete eljutottam Palfauba, a Wasserlochklamm szurdokba. Hetekig tartó előkészületek után végre le volt foglalva a szállás, meg volt beszélve az utazás, már csak menni kellett. Menni menni, felfedezni, megcsodálni, izgulni, fotózni, átélni.
A meleg mondjuk nem kérdezte hány fokban szeretném megmászni a szurdokot, én balga azt hittem Ausztriában a szurdokokban mindig hűs van, akkor is, ha itthon veri a harminc fokot a hőmérő.
Palfau nincs közel, bár előző este már Kőszegen szundítottam, és kora reggel indultunk a határról, mégis sokáig tartott az út. Kanyargós, és persze nagyon 
szép, és a határtól is még több mint 200 km.
Ha már arra jártunk, előzőleg bementünk a Maria Schutz-i barokk templomba, melynek az a különlegessége, hogy forrás folyik benne. Előtte szép kilátása Semmeringre, mellette kellemes szálloda-étterem található. Én pedig egyre izgatottabban vártam az úti célt.
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-824-1/Maria_Schutz__a_Semmering_ekszerdoboza
De ha már erre jártam, feltétlenül be kellett mennem a Neuberg-i apátságba. (Neuberg an der Murz) Lenyűgöző volt. A templomban egy lélek nem volt, az ajtó nyitva, egyedül mentem be. A csend, az áhítat, a hatalmas méretek, a régi eredeti kő amin lépkedtem, a gótikus oszlopok, nagyon nagy hatással voltak rám.
Utólag elmondhatom sokkal jobban tetszett mint a Máriazell-i agyonmenedzselt kegytemplom.
Ennek hangulata van, már ha az érzést amit kelt az emberben hangulatnak lehet nevezni. Inkább egy békés lélekállapot, valami olyan, ami előtt meghajol a lelkünk.
Kis pihenő után tovább folytattuk az utat, remek mitfárelem volt, csak vezetni kellett, és megérkeztünk Máriazell-be. A városka előtt nagy parkoló található, onnan sétáltunk be a központba. Maga a városka helyes, szép és drága kirakatokkal, előtte mögötte hegyekkel. A templom hatalmas, aranyozott, fényességet és gazdaságot áraszt. Közép Európa legfontosabb zarándokhelye, melyhez Nagy Lajos királyunknak is köze van.
http://kirandulastippek.hu/semmering-schneeberg-es-kornyeke/mariazell-bazilika
Ottjártunkkor szlovén mise volt, tele emberrel. Az áhítat a csönd ezúttal elmaradt. A templom melletti zsibvásár nekem túl sok, túl mű, szóval nem tetszett, csalódás volt.
A városkát elhagyva lassan beértünk a Salza szurdokába, és hosszan kanyarogtunk a folyó mellett, mire megérkeztünk Palfau elé, a szurdok bejáratához.
Rengeteg autó, fogadóépület, étterem, minden volt. Sok magyar, akik főként a raftingozás kedvéért jöttek. Itt lehet hajóba szállni, ugrálni magasról a csodás zöld színű tiszta vízbe, és vizes élményeket átélni.
A szurdokhoz magához pedig egy 65 m hosszú függőhíd vezet át a folyón. Alig mertem körülnézni, kicsit tériszonyos érzés.
Áprilistól októberig látogatható, a belépő 5,5 EUR. Kapunk egy jegyet, amit a híd után kell a forgó átjáróba bedugni. Utána kezdődik a tömény élmény.
Először csak rávezetésként kis sziklák menti séta, fenyők, kellemes árnyékos hangulatos. Alattunk a folyó, amitől aztán elfordulunk, és kezdetét veszi a kaland.
Fadeszkákon, korlátok mellett haladunk, kis hidak, szikla peremére erősített járatok, sziklák között folydogáló patak, kis vízesés, és aztán minden egyre gyorsabb, egyre több és felerősödik minden.
Már elhagyjuk az árnyékos kanyont, fölfelé mászunk, lépcsőzünk, a nap teljes melegével süt ránk. Legalább 32 fok van, ömlik a fejemen a víz, szédülök, de a látvány mindenért kárpótol.
Szembe is jönnek, mindenki izzadt, fáradt. Még sok van hátra. A szintemelkedés 300 méter, a távolság összesen 900 m. De ilyen kicsi távon ez a szint megerőltető.
Összesen 5 vízesés van, melyből a legszebb kétlépcsős, 67 m magasból zúdul alá a víz. Nagyon látványos. Az út fölfelé tényleg megerőltető, de biztonságos, és bárki végig tudja járni. Néhol tériszonyos az igaz, nekem például az utolsó métereken szállt inamba a bátorságom, ahol nem volt korlát.
De tériszony ide, tériszony oda, szuper jó volt, és megint fejlődtem, mert visszafele az úton – ugyanerre kell visszajönni, már simán megálltam a függőhíd közepén fotózni.
Még a raftinghoz is kedvet kaptam, annyira szuperül néztek ki a színes hajók, a színes ruhás emberek. Ausztria mindig csodás élmény. Ne hagyjuk ki.
További fotók:
