A TOP 50 látnivalók a Kisalföldön c. kiadványból szemezgettem.
A tápi zsellérházak sora jelentős népi építészeti emlékünk, és még nem is hallottam róla. Ez a turisztikai kiadvány sok érdekes dolgot tartalmaz, Kaprinyák Nikolettnek köszönhetően újabb szépséget tudtam megnézni Győr Sopron megyében.
Táp, talán így be tudja azonosítani mindenki, Pannonhalma közelében található. Egy kis falu, melynek Hegysor utcájában száz éves zsellérházak találhatók. Egy pályázat keretében újítják, szépítik őket, mentik, hogy a jövő nemzedéke is láthassa, hogy is éltek egykoron elődeink.
Bár a falu középpontján indul a Hegysor utca, ez már a tápi szőlőhegy oldala. Országos szinten is egyedülálló népi építészeti érték, hiszen egy egész házsor maradt fenn szoros egységben, megőrizve a Sokorói-dombság falvaira jellemző zsellér telepítések emlékét. De kik is voltak a zsellérek? A zsellér, (lehet házas vagy házatlan) a középkori ill. újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésében lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli fizetésért végzett munkát a gazdaságokban.
Az házikók épületek a XVIII. század második felében épültek, szegény, nincstelen zsellérek otthonául szolgáltak. Még az 1980-as években is laktak a házakban, mígnem kihaltak az idős lakók. Niki könyvéből idézve: “A fehérre meszelt nádtetős kis zsellérházak átvészeltek háborúkat, tűzvészt, néhány közülük összedőlt a történelem súlya alatt, mások viszont megújulva várják a további sorsukat.”
A pár kis ház, hófehér falával, nádtetejével, megkapó látvány. Annak ellenére, hogy szürke, ködös, esős időben néztük meg, nem vont le semmit a hangulatából. A kerekes kút, a vesszőkerítés, a pince púpja, megannyi érdekesség.
A házak előtt kis fatáblákon jelzik milyen módon és mikor épültek a házikók, és mi is volt a mestergerendára írva. Nekem nagyon tetszik, hogy felírták a házastársak nevét, és az évszámot, hogy mikor épült. Ma már ennek nincs hagyománya, hogy is nézne ki egy mediterrán villán az építők neve. Főleg hogy ha elválnak, le kell szedni az egyik nevet. Szomorú.
Nagyon tetszett, hogy a házak felső részén a fába kis kereszteket vágtak. Ezzel is Isten áldását kérve a házra. Ez a szokás is kiveszendőben van, pedig szép szokás.
Az egyik kis ház skanzennek van berendezve, ott a telefonszám, és megmutatják, ha bejelentkezünk. Most erre nem volt alkalmunk, talán egy másik időpontban, kellemesebb időjárásnál visszajövünk még. Tel: 96-470-970.
A sárga turistajelzés is itt halad, legközelebb a Nyalkai állomáson találkoztunk vele.
A falu szélén lefotóztam egy bokrot, hiszen január van, és teljes pompájában virágzott. Ki tudja milyen fajta növény ez???
A Tápi kirándulást összeköthetjük Pannonhalmával, vagy akár Nyúllal, ahol a Szurdikot bejárni nagyszerű élmény. Erről már írtam bejegyzést itt: https://bakancsesfakanal.cafeblog.hu/2015/10/15/nyul-szurdik-tura/
Mi most Ravazddal kötöttük össze, ahol megnéztük a Béla kutat, szintén a könyv útmutatása alapján. A néphit szerint IV. Béla király 1241-ben – a vesztes muhi csata után – a tatárok elől menekülve itt pihent meg.
A forrás fölé szép épületet emeltek, vize iható, sőt, bő vizűnek találtam. És rendkívül vasas a víz. Ha jobb idő lett volna, még a szemközti dombon lévő kilátóhoz is felsétáltunk volna, de az majd egy következő kirándulás lesz.
A könyvet amiből ezt a kis forrást is kinéztem, szeretettel ajánlom minden kirándulni szeretőnek. Szerintem Nikinél meg is lehet rendelni, mindenesetre ide linkelem a főszerkesztő utazási blogját, ahol szemezgethettek kedvetekre. Nagyszerű blog, én sokat olvasgatom.
https://mertutaznijo.cafeblog.hu/
Ez pedig maga a könyv. Forgassátok, lapozgassátok, nagyon jó kis helyek vannak benne. Felfedezésre érdemes.
Tápról bővebben itt: http://www.tapkozseg.hu/
