Ha február, akkor farsang. Ha farsang, akkor fánk. Ha fánk, akkor süsd meg. Három variációt próbáltunk hétvégén. Réka barátnőm a hagyományos szalagos fánkot sütötte nem hagyományos módon. Készült még Malaysiai banános fánk, és spanyol Curros. Egyik finomabb, mint a másik, de azért az igazi, ami a miénk, az a szalagos fánk. Tej-tojás érzékenységem miatt a receptben alábbi helyettesítőket használtuk: tej helyett növényi tej, tojás helyett dupla mennyiségű tojássárgája.
Hagyományos szalagos fánk, Réka receptje:
Hozzávalók: 55 dkg liszt, 6 dkg zsír, 6 dkg cukor, 1 csipet só, 1 cs. porélesztő, 2 tojás, 3 dl tej.
Elkészítése: a hozzávalókat összegyúrjuk, bedagasztjuk, úgy, hogy jó ruganyos tésztát kapjunk. Kb. 1 órát kelesztjük, utána kinyújtjuk és szaggatjuk. Ezután még egy kicsit pihentetjük, és olajban kisütjük. Ne legyen túl forró, mert akkor megég, de túl hideg sem, mert akkor olajos lesz. Ez az, amire figyelni kell.
A szalagos fánkot hagyományosan farsangkor szokták sütni, és azért szalagos, mert sütéskor a fánk oldalán körbefut egy világosabb szalag. Baracklekvárral az igazi, de bármilyen lekvárt szeretünk mellé.
A Malaysiai kókuszos banánfánk receptjét innen hoztam: https://mediterran.cafeblog.hu/2015/08/16/malaysia-kokuszos-banan-fank/
Elsőre nem sikerült jól megsütnöm, de másodikra már hibátlan lett. Azt is tudom miért, mert nem elég bő, és nem elég forró olajban sütöttem. Erre kell figyelni, amúgy pofon egyszerű, és nagyon különleges. Nem is annyira fánk, mint inkább sütemény, amit a Távol Keleten utcai édességként árulnak. Érdemes kipróbálni, sikert aratott, lehet vele virítani.
Amit még tudni érdemes róla, én többféle cukorba forgattam, mivel nem volt kókuszcukrom. Vaníliás cukorba, kakaós cukorba, és fahéjas cukorba. A családomnak a kakaós ízlett legjobban. Másnap, hidegen is nagyon finom.
Spanyol, és mexikói fánk különlegesség, a Curros, amit szintén pár perc alatt össze lehet állítani, nehézséget pusztán a habzsákból való kinyomás okozhat.
Hozzávalók: 28 dkg finomliszt, 4,5 dl víz, 2 evőkanál olívaolaj, 1 csipet só, 2 teáskanál nádcukor (simával csináltam, az is jó) fél csomag sütőpor, olaj a sütéshez. Én ezt is kókuszolajban sütöttem ki.
A serpenyőben, amiben sütni fogunk, felhevítjük az olajat. 2-3 ujjnyi legyen. A vizet edénybe öntöm, hozzáadom az olíva olajat, sót, cukrot és felforralom. Közben egy másik edényben kimérem a lisztet, hozzáadom a sütőport, majd a forró vizes cuccot hozzákeverem úgy, hogy folyamatosan kevergetem. Én elsőként keverőgéppel csináltam, felragadt a keverőjére, bár könnyen le is jött róla. Másodjára villával kevertem, azzal nehezebb volt, de sikerült. Géppel jobban összekeveredik, azt javaslom inkább. Előveszem a habzsákot, nekem nejlon zsákom volt, belegyömöszölöm a forró masszát, picit várok hogy hűljön és tudjam fogni, aztán hosszú csíkokat nyomok az olajba. A tésztát ha piros egyik oldala, megfordítjuk, és szép barnásra sütjük.
Kiszedéskor papírtörlőre szedjük, hogy felszívja az olajat, bár a kókuszolajat szerintem nem szívja fel, nem nehéz, és szagtalan a buli.
Az összeállítás nem bonyolult, és ha túl vagyunk a nyomkodás nehézségén, akkor a sütés is pikk pakk megvan. Jó bő és forró olajba süssük, közepes lángon.
A fánkokat a végén fahéjas cukorba illik forgatni, és ha még dúsítani akarjuk az élvezetet, akkor forró olvasztott csokoládéba mártogassuk a végét, ahogy a spanyolok is teszik.
De mártogatják kávéba is, és jó hosszúakat készítenek. A hosszúságot mi magunk határozzuk meg, a nyomózsákból akkorákat vágunk ahogy nekünk tetszik. Ha már elég ügyesek vagyunk, formázhatunk szívecskéket, karikákat is.
Remek szórakozás, hamar kész, és isteni finom. Ezzel a fánkkal biztos levesszük a vendéget a lábáról. Jó sütögetést, jó étvágyat kívánok!
“Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.”
A farsangi népszokásokat pedig a sulinet tudásbázisából ollóztam:
A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsang német eredetű szó, mely magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz,farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
Farsangkor három napos táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük.
Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, áll-lakodalom.
