Borok, érzelemmel telve

Rózsaszín borászat. Majdnem ezt a címet adtam a bejegyzésnek, mert annyira csajos, annyira nőcis, és annyira érzelmes borokat kóstoltam. Így, ez a helyes kifejezés nálam, érzelmes borok. A Pfneiszl lányoknál jártam borkóstolón Sopronban.

Egy nyáreleji kóstolón már itt Székesfehérváron – sok más neves borász mellett –  élőben megismerkedtem Pfneiszl Katrinnal. Borait kóstolgatva néma sóvárgás jutott eszembe valami romantikus dologra, ezért hétvégi Soproni kiruccanásunk kapcsán, lehetőséget kértem tőle, hogy részt vehessünk egy Pfneiszl borkóstolón nála.

Az üzlet nyélbe üttetett, és mi szintén borkedvelő férjemmel izgatottan léptünk be a Pfneiszl lányok birodalmába Sopronban. A kedves és nőies ízléssel berendezett kóstoló ház, a Lővérekben található, akik ott szállnak meg, ne hagyják ki a lehetőséget.

Az udvar, a kert, és a bejárat is csajos eleganciával várt minket, a nőies ízlés mindenütt erősen látszott. Kellemes és vidám társasághoz tudtunk csatlakozni, és sietnünk is kellett az elején, hogy utolérjük őket a 8 tételes borsor megkóstolásában. No persze ilyen feladatot bármikor szívesen vállal az ember.

Elsőként a fehér Pfneiszl bort, a zefírt kóstoltuk, melyet már nagyon vártam. Nem okozott csalódást, sőt sokkal jobban ízlett, mint számítottam rá. Rám a borok valamiféle hangulatot árasztanak,  amit nehéz meghatározni, de annál jobban élvezem. A zefírtől ellágyultam, az ideges kapkodás alábbhagyott, a számban érzett ízről finom ételek jutottak eszembe, és valamiféle bájos toszkán hangulat.

Talán nem véletlen, hiszen a birtok a Fertő tó szomszédságában fekszik, hegyes-völgyes-dombos tájon. A Pfneiszl lányok már kicsi gyerek koruk óta be voltak fogva dolgozni, így amikor átvették édesapjuktól a borászatot, nem okozott nekik semmiféle problémát a fizikai munka. Sőt, Katrin maga jelentette ki, hogy remekül traktorozik.

Na de térjünk vissza a borokra. A zefír után következett a rosé, mely 2017-es évjárat, az idei friss rosé csak tavasszal kerül a palackokba. A finom bor mellett az üvegcímkéket is megcsodáltam, virágok, rózsaszínek, annyira nőies, hogy boldogság már kibontani is. A bor viszont megállja a helyét a férfiak világában is, mert minőségben magasra tették a lányok a mércét.

Következtek a vörösek, melyeknek nevei, címkéi egyaránt különlegesek, egyediek, és rögtön érezzük ez valami más. Nálunk Magyarországon sok sok szép borvidék és sok sok finom bor van szerencsére, de a Pfneiszl lányoké egészen különleges a palettán. Szóval a vörösek.

A Merlot. A címkéje nagyon jellegzetes, egyedi a kockákból összerakott kép. Már messziről látom a polcokon, nagyon tetszik, hogy egyből tudom a Pfneisz lányok bora. No de a bor nem a címkéről szól csak, fontosabb a tartalom. A merlot nagyon kellemes lágy ízű, az én érzetemben beszélgetős bor, könnyű levesekhez képzelem, az erdő vegyes gyümölcsei jutnak eszembe róla, és sokáig tudnám fogyasztani.

A hivatalos verzióban pedig ez áll.

A Merlot után a Kékfrankos következett. Az egész Soproni borvidékre jellemző, hiszen a “Soproni Kékfrankos” szinte szállóigévé vált. És nem is okozott csalódást ízeiben, harmóniájában, gondolatban már a Károly kilátó felé gyalogoltam. Valahogy nagyon”soproni” érzetet keltett bennem, és ez jó.

A soron következő bor, melyet kóstoltunk a Tango. Mi más juthatna eszünkbe róla, mint egy tánc, egy vágyott szerelem iránti érzés, egy szabályos és kerek ízharmónia, még mindig a kockás címkék mögé bújva. Remek bor, sok sok ételhez tudnám párosítani. Olaszos tészták, friss borjúhús, kacsatepertő, ilyenek jutottak eszembe kortyolgatáskor.

De ha már az étel és bor párosításán járt az eszem, kaptunk is mindjárt ízelítőt, remek sajtválogatást, nagyon gusztusos tálalásban. Minden falat harmonizált a borokkal, és az előzőleg fogyasztott finom barna kenyérkockák is csak emelték az ízélményt.

A következő kóstolt tétel az egyik kedvencem volt, a Távoli-világ. Már a bor neve hallatán is távoli világok, utazások, ízélmények jutnak eszembe, és a Pfneiszl borászat mottója: “Így szeretem az életet!” Ez az érzés nekem ezen a boron jön át teljesen, és ha iszom, kortyolás közben én is így szeretem az életet. Egy varázslatos ízzel a számban, csodás színnel a pohárban, remek bor, ez már nagy beszélgetésekhez, világmegváltáshoz, mély érzelmekhez párosul nálam. Harmonikus kerek íz, az erős okos nők jutnak eszembe róla. Itt éreztem leginkább, hogy a Pfneiszl borok nálam érzelmeket váltanak ki, vágyat keltenek utazásra, távoli világok megismerésére.

A Pfneisz lányok pedig így fogalmazták meg ezt az érzést.

Birgit utazásai során érezte azt, amit ez a remek bor visszaad. Nálam kiemelkedő.

A soron következő bor kóstolása előtt ki kell térnem egy fontos információra, Katrinnak van egy kislánya, kinek születése után ezt a bort alkotta. Szuperlányom néven, bájos rózsaszín címkével, egy szűretlen kékfrankost palackoztak.

Sosem ittam még ilyen bort, de nagyon tetszett, finom, élvezetes a kortyolás, az állaga más, kissé sűrűbb talán, de nagyon kellemes. Csajos beszélgetésekhez vásárolnám, és ha valami finom gyümölcsös husit főznék.

A pink szín, a kislánya kedvenc színe, igazán csajos, és igen, nekünk lányoknak, nőknek bizonyára nagyon tetszik. Bátor választás, ami visszaadja a születés örömét. A címkére fogalmazott szöveg pedig olyan, hogy olvasása után még a szemem is könnybe lábadt. A kis Izabella ilyen útravalóval indul az életnek, kívánunk neki mi is minden jót, hogy továbbvigye majd édesanyja és családja hírnevét. És hát a név kötelez, Izabella nem csak egy női név, egy szőlőfajta neve  is.

Katrin mindamellett, hogy borász, édesanya is, nő is, szerény, okos, végtelenül kedves. Nagyra tartom őt, ahogy beszél a munkájáról, a lányáról, a családjáról, az életéről, csak úgy sugárzik belőle a pozitív energia, a tettvágy, és a kiegyensúlyozott boldogság.

Az utolsóként kóstolt bor a Caberné Savignon volt. A nagyon finom itt már gyenge jelző csupán.

Nagyon jól éreztük magunkat a kóstolón. Katrin közvetlensége, a bor és szőlő iránt érzett tisztelete, az erős családi összetartás érzése, mind mind azt sugallták róla, őszinte és remek ember. Mindemellett kiváló borász. Természetesen testvére is ugyanígy közreműködik, a munkát megosztják, de mi vele találkoztunk, és így, az ő kellemes személyisége jut eszembe, ha a boraira gondolok.

Plusz egy bor, mely már felülmúlta képzeletünket, igazán finom, gyönyörű színű, vad és erős érzelmeket kiváltó bor.  És ahogy Katrin is mondja, a kiválasztott borhoz főz, nálam is beindult a fejben főzés. Vadat képzeltem, erdei gombás mártással, szarvast, gyenge őzet, áfonyát. Egy biztos, minden bora kiváló, és nagyon jó ízlése van. Szeretem.

A kóstoló természetesen borvásárlással végződött, így most még itthon is élvezhetjük az ízeket. Pfneiszl bort itt Székesfehérváron a Borháló üzletben biztosan tudtok vásárolni, és a lányok hamarosan személyesen is jönnek kóstolót tartani. Akinek felkeltettem az érdeklődését, jöjjön ismerje meg személyesen a borászlányokat, október 26-án a Borhálóban.

Aki pedig személyesen menne Sopronba, a Pfneiszl lányok honlapján, itt tájékozódhat:

http://pfneiszl.hu/

Köszönjük Katrinnek a csodálatos délutánt, a finom borokat, a bájos történeteket. Visszatérünk.

Kövess a közösségi oldalakon is!

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony