Ismerd meg Magyarországot – Gyalogtúra a Göcsejben

Kis hazánknak rendkívül sok szép szeglete van, amik kívül esnek a felkapott kirándulóhelyeken, vagy éppenséggel pont az ország valamelyik elhanyagolt sarkába esnek. Érdemes körülnézni utazási, kirándulási portálokon, vagy éppen a teljesítménytúrázók honlapján, ha van egy szabadnapunk hétvégén, amikor csodásan süt a nap.

Múlt hét végén a Göcsejben jártam egy kis őszi gyalogláson.

Nem kell megijedni a teljesítménytúráktól, egy rövidebb távot bárki képes legyalogolni, nem kell rohanni, lehet nézelődni, és olyan helyes piciny falvakat megismerni, mint a túra kiindulópontja: Petrikeresztúr.

A túra neve Pálóczi túra, névadója Pálóczi Horváth Ádám, költő, író, hagyományőrző. Még jó, hogy egy művét sem ismerem, de legalább megnéztem a falucskát, ahol egy ideig élt. De utánanéztem a mi Pálóczinknek, ami megragadott az életében, az az, hogy lázadó volt, németellenes, és háromszor is megnősült.

Szóval a túra.  A zalai faluban jól megszerveztek mindent, lelkes kis csapat intézte a parkolást, túrára regisztrálást, nevezést, kaptunk kis térképet, de szalagokkal is ki volt jelölve az útvonal. Választhattunk 10, 20, vagy 40 km-es távot, de természetesen egy kis nézelődésre, őszi kikapcsolódásra a 10,5 km-es táv elegendő volt. Maradt idő fotózni, eszegetni, iszogatni, nézelődni.

 

Már a faluba vezető út is nagyon vonzó volt idefele, amint letértünk a főközlekedési utakról, kis szerpentinek, keskeny utak, csodás őszi erdők között haladtunk, ahogy ez a gyalogos indulásunk után is folytatódott. Mindjárt egy jó kis emelkedővel kezdtük, de legalább szétnézhettünk, és gyönyörködhettünk a tájban.

Az első ellenőrzőpontunk Iborfia nevű falucska községházán volt, ahol a lelkes pontőrök az induló szívecske mellé egy helyes kis békát pecsételtek a papírunkra.  Még ez a kis vidám dolog is motiváló volt, nem beszélve a szép tájról, a kedves házikókról, a friss levegőről.

A Göcsej szívében jártunk, réteken, mezőkön, erdőkön át, mígnem beérkeztünk Petrikeresztúr szépséges pincesorához, ahol vártak minket a Fülei pince lelkes tulajdonosai, és kínáltak mindenféle finomsággal. Házi pálinka, borocska is előkerült, de finom teát is kaptunk, zsíros kenyérrel, hagymával, ahogy egy jó túrán szokás. Jól is esett, finom volt, de még inkább jólesett a szívélyes fogadtatás.

Vendégszerető barátságos emberekkel voltunk körülvéve, szép napos időben, gyönyörű kis pincék mellett, teljes volt az idill. Körbe fotóztuk a pincesoron lévő szálláshelyeket, melyeket Pató-hegyi Borház falunak is neveznek. Rendkívül szép, felújított pincék, ápolt, gondos környezetben, a vendégek teljes kényelmét kiszolgálva, jó szívvel ajánlom társaságoknak. A tulajdonossal is váltottunk szót, hív és vár minden természetszerető embert, egy kis kikapcsolódásra, pihenésre, melyre nem is kell jobb helyszín, mint ez a kicsiny zalai pincesor és környéke.

Honlapjuk itt található. http://www.patohill.hu/

Hamarosan beérkeztünk a faluba, befejeztük a túrát. A teljesítésre szánt 3 órán belül érkeztünk a célba, megkaptuk oklevelünket, kitűzőnket. Kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy a befizetett 1000 Ft nevezési díj ellenében járó bográcsos étel még nem volt kész, bő egy órát kellett volna várni rá.

A nagy távolság miatt ezt nem tudtuk megtenni, de a szép túra így is nagy élmény volt, kis fáradtság, és kellemes emlék. Olyan csodálatosan szép falunevek vannak arrafelé, hogy élvezet végigolvasni, hát még végigmenni rajtuk. Hazafelé kis kerülőt is tettünk emiatt, hogy zalai gyökereimhez minél közelebb kerüljek. Ormándlak, Gellénháza, Babosdöbréte, Lickó, Kemendollár, Szalapa, Vakola ilyen és ehhez hasonló varázslatos kis helyeken utaztunk át. Menjetek Göcsejt látni, egyetek, igyatok a környéken, kiránduljatok, Petrikeresztúr vár benneteket.

Az erdő mindig nyitva!

 

Kövess a közösségi oldalakon is!

Kedves Olvasó!

Örülök, hogy megtisztelsz azzal, hogy blogomra látogattál. Ha tetszik amit olvasol, szeretettel várlak máskor is. Légy rendszeres olvasóm. Köszönöm!

Friss bejegyzések

Ide írhatsz nekem!

Ha írni szeretnél, akkor megteheted, ezen az e-mail címen:

bakancsesfakanal(kukac)gmail.com

Itt is megtalálsz!

Élet a kéken

A Turistamagazinban írtak rólam, kétszer is. Íme a cikkek, kattints rá év olvasd el:

Bronzjelvény

Egy átlagos háziasszony